A "HIV Európában 2007: Közös erővel az optimális szűrésért és a korábbi kezelésért" című kétnapos konferencia érdek- és jogvédő szervezetek, orvosok, közegészségügyi szakemberek és politikaformálók - összesen mintegy háromszáz fő - részvételével zajlik.
A globális adatok főként az indiai és a dél-szaharai mutatók javulása miatt lettek kedvezőbbek. Eközben Európában és Közép-Ázsiában mintegy 2,4 millióan élnek HIV-fertőzéssel, és ezen belül körülbelül 760 ezer az Európai Unió polgárainak a száma. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO európai régiójának 53 országában 2006-ban több mint 87 ezer új esetet diagnosztizáltak. 1996 óta a Nyugat-Európában évente regisztrált új fertőzöttek száma megkétszereződött, az európai HIV-fertőzött felnőttek és gyermekek összlétszáma pedig az utóbbi hat év során csaknem kétszeresére emelkedett.
Ezeknek az embereknek több mint a fele nem tud a fertőzéséről. A régión belül óriási eltérések tapasztalhatók a diagnosztizált és betegségükről tudó betegek arányában, és országtól függően a fertőzéssel élők körében akár a 70 százalékot is elérheti azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy HIV-pozitívak. A diagnosztizált betegekkel összehasonlítva a fertőzésükről nem tudók körében három és félszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy továbbterjesztik a HIV-fertőzést.
A brüsszeli találkozó célja, hogy a résztvevők megosszák és összegezzék tapasztalataikat, koordinált akciótervre vonatkozó javaslatot terjesszenek elő, valamint továbbfejlesszék azokat az útmutatásokat, amelyek a betegség kimenetelének javítását és a HIV-vel kapcsolatos elhalálozások számának - illetve a HIV európai előfordulási arányának - csökkentését célozzák.
Noha az antiretroviális terápia (ART) bevezetése az egykor elkerülhetetlenül végzetes betegséget krónikus állapottá változtatva jelentősen átformálta a HIV-kezelést, a szűrés terén tapasztalt eltérések miatt sokan nem élvezhetik az életet meghosszabbító ART-kezelés előnyeit, és a terápia a betegség továbbterjedése terén is csak korlátozott hatást fejt ki. A konferencia szervezői hangsúlyozzák, hogy a HIV-fertőzöttségükről nem tudók elérése érdekében sürgősen szükség van a HIV-szűrés kiterjesztését segítő új megközelítésekre.
"Tudjuk, hogy az elmúlt tíz évben Európában több mint 300 ezer ember halt meg a túl későn végzett szűrés miatt" - mondta Jens Lundgren, a Koppenhágai Egyetem egészségtudományi tanszékének professzora, a konferencia társelnöke. "A szűrést szabályozó egységes iránymutatások számos halálesetet megelőzhettek volna. Ideje, hogy európai szinten is megosszuk a legjobb gyakorlatokat. Nem lenne szabad megengednünk, hogy egy beteg túlélési esélyét a földrajzi elhelyezkedés határozza meg" - szögezte le.
A késői diagnózis igen jelentős probléma Európában, és a helyzet egyre súlyosbodik. Egy, a tervek szerint 2008-ban megjelenő páneurópai tanulmány első fontos megállapítása, hogy a HIV-vel diagnosztizáltak 30 százalékánál a fertőzést olyan stádiumban állapítják meg, amikor már meg kellett volna kezdeniük a kezelést.
A fertőzés Nyugat-Európában főleg szexuális úton terjed. Az újonnan diagnosztizált esetek többsége heteroszexuális úton történt fertőzésre vezethető vissza - melyen belül a betegeknek több mint fele Európán kívül fertőződött -, és csaknem 40 százalék a más férfiakkal szexuális kapcsolatot fenntartó férfiak aránya. Kelet-Európában viszont az újonnan diagnosztizált esetek kétharmadát az intravénás kábítószerélvezők körében megállapított fertőzések teszik ki.
