Tavaly a mezőgazdaság a GDP-ből 3,7 százalékkal részesedett, hasonló arányban, mint az előző évben - mondta Gőgös Zoltán. Hozzátette, hogy az úgynevezett agrobiznisz aránya a GDP-ben lényegesen nagyobb, mint az alapanyag-termelésé: a múlt évben elérte a 12-13 százalékot.
Az ágazat kibocsátásának értéke 2006-ban 1.600 milliárd forint volt, ami 6 százalékkal haladta meg a 2005-ös szintet. Tavaly a mezőgazdaság 429,6 milliárd forintos támogatási forráshoz jutott, ami több mint 20 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. A társas vállalkozások nyeresége mintegy 71 milliárd forint volt, 50,8 százalékkal több a 47 milliárd forintot kitevő 2005-ös szintnél.
A magyar agrárgazdaság kivitele 2006-ban elérte a 3,6 milliárd eurót. Ez 8,5 százalékkal volt több, mint 2005-ben. Az agrárbehozatal értéke 2,7 milliárd euró körül mozgott, ami azt jelenti, hogy csaknem egy milliárd eurós pozitív egyenleggel rendelkezett a múlt évben az agrár- és élelmiszerkereskedelem. Az agrárolló - ami a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és eszközök árának és a mezőgazdasági áruk árának viszonyszámát jelenti - 104,6 százalékos volt. Növekedett a növényvédőszer-felhasználás is, mind a hatóanyagot, mind pedig mennyiségét tekintve. Tavaly a mezőgazdaságban foglalkoztatottak keresetnövekedése 8,9 százalékot tett ki, ami némileg meghaladta a 8,1 százalékos nemzetgazdasági átlagot.
Az államtitkár közölte: a múlt évben a mezőgazdasági gépberuházások szintje a korábbi éveinél alacsonyabb volt, mivel már nem álltak rendelkezésre a SAPARD és az AVOP fejlesztési forrásai. Az élelmiszeripari beruházások értéke a múlt évben elérte a 113,1 milliárd forintot, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az élelmiszeripari ágazatokban az adózás előtti eredmény 46 milliárd forintot tett ki 2006-ban. Ez 6,8 milliárd forinttal haladta meg az előző évit.
Gőgös Zoltán utalt arra: Magyarország sikerrel kapcsolódott be az unió agrárpolitikai reformfolyamataiba, és aktív agrárdiplomáciai tevékenységével sikereket ért el a reformok az ország számára kedvező befolyásolásában, az érdekérvényesítésben. Negatívumként értékelhető ugyanakkor az, hogy az állattenyésztés terén továbbra sem sikerült pozitív fordulatot elérni, bár a sertéstenyésztésben az állatszám csökkenése megállt, de más állattenyésztési ágazatokban romlottak a pozíciók. A politikus közölte: az agrárkormányzat azzal számol, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program elindításával a beruházások üteme ismét felgyorsul az agráriumban.
Az államtitkár elmondta, hogy az agrárgazdaság az alkalmazkodási kényszert és az intézményi átalakítást követően újabb kihívások elé néz. A Világkereskedelmi Szervezetben folyó tárgyalások előrevetítik az agrárkereskedelem további liberalizációját, a támogatások várható mérséklését, valamint a differenciált vámcsökkentés lehetőségét is. Az Európai Unió agrárpolitikája sem tekinthető véglegesnek, mivel e területen is jelentős átalakulások várhatók.
Ezért már 2009-ben megváltozik Magyarországon a mezőgazdasági támogatások jelenlegi igénylési rendszere. Az egyszerűsített területalapú támogatási formáról a magyar gazdálkodóknak is át kell térniük az úgynevezett összevont gazdaságtámogatási rendszerre, az SPS-re. Mindez azt jelenti, hogy a támogatások jelentős hányada elszakad a tényleges termeléstől, ami új feltételeket teremt a gazdálkodásban. Így az uniós támogatások csupán 3-4 százaléka kötődik majd ténylegesen kötelezően vagy választhatóan meghatározott ágazatokhoz. Emellett 2009-től életbe lép az úgynevezett kereszt- vagy kölcsönös megfeleltetési rendszer is. Mindez azt jelenti, hogy az egyes jogszabályok esetleges megsértése önmagában is szankcionálható lesz. Mindez végső esetben az uniós támogatások megvonását is jelentheti egyes gazdálkodóktól.
A közös agrárpolitika újabb, úgynevezett egészségügyi felülvizsgálata pedig azt jelenti, hogy a mostani költségvetési időszak végéig a változások kisebb mértékűek lesznek, ám 2013 után ez várhatóan jelentős mértékben befolyásolja majd az európai agrárgazdaság fejlődését. Mindez azt jelentheti, hogy nemcsak a támogatások nagy része szakad majd el a tényleges termelési folyamattól, hanem csökkenhet a támogatások mértéke, és nőhet a nemzeti finanszírozás szerepe is.
Gőgös Zoltán expozéja végén közölte: az agrártárca - az Agrárgazdasági Tanács véleményével összhangban - továbbra is azt vallja, hogy a magyar agrárökológiai potenciál kihasználása elmarad a lehetőségektől. Ez piaci oldalról nem indokolt. Ezért az agrártárca a termelés növelését, a versenyképesség javítását tekinti egyik legfontosabb céljának. Így a fejlesztések kiigazítják a megbomlott ágazati arányokat is. Ezért az ágazati kibocsátás felének távlatilag ismét az állattenyésztésből kell származnia. Gyorsabb ütemű lehet a fejlődés a kertészeti ágazatokban, továbbá a gabonatermesztésben is. Ez utóbbi alapot adhat a biomassza- és bioetanol-termelés növelésére is.
Gőgös Zoltán arra kérte az országgyűlési képviselőket, az agrárgazdaság 2006-os helyzetéről szóló jelentést fogadják el, hogy az ágazat képes legyen az előtte álló kihívásoknak megfelelni. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra a kiadványra is, amely az agráriumot az idei számok tükrében mutatja be.
