A diplomata úgy nyilatkozott, hogy a politikai és gazdasági szankciókra az Iránra nehezedő nyomás fokozásáért és az ország elszigeteléséért van szükség. Az Európai Unió és az Egyesült Államok Irán elleni intézkedései jól működnek - mutatott rá. Megjegyezte: erősödik a belső nyomás az ország vezetésére, ennek az is az oka, hogy nő a munkanélküliség és az infláció az országban.

Véleménye szerint minél több szankciót léptetnek életbe Iránnal szemben, az ország vezetésének annál előbb meg kell hoznia a döntést, hogy vállalja-e a teljes elszigetelődést, vagy együttműködik a nemzetközi közösséggel.

Mint mondta, a szankciókkal világos üzenetet fogalmaznak meg Iránnak: azt, hogy a nemzetközi közösség "már nem hisz neki, így Iránnak nyitottnak kell lennie, s meg kell osztania az igazságot a világgal nukleáris programját illetően". Irán rendelkezik a világon a második legnagyobb gázkészlettel, és rengeteg olajat exportál, így "nincs logikus oka" annak, miért lenne szüksége olyan sok energiára, békés célokra, nukleáris programja révén - tette hozzá.

Felidézte, hogy Irán is aláírta az atomsorompó-szerződést, és ennek értelmében együtt kellene működnie a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a nukleáris programjával kapcsolatban, ezt azonban nem teszi meg.

Az iráni ellenzék 2003-ban fedte fel, hogy az ország nukleáris programot indított - emlékeztetett, hozzátéve: az iráni vezetés azóta "húzza az időt", pedig nyilvánvaló, hogy "nem békés célokra" kell a program. A diplomata feltette a kérdést: ha Iránnak valóban nincs mit rejtegetnie, miért nem működik együtt a NAÜ-vel?

A NAÜ bizalmasnak szánt, de pénteken a sajtóban kiszivárgott jelentésében az áll, hogy Irán az utóbbi négy hónapban felgyorsította a nukleáris fegyver előállításához szükséges dúsított urán előállítását.

A NAÜ küldöttsége a múlt héten Iránban járt, de eredménytelenül tárgyalt két napon át Teheránban a vitatott iráni atomprogramról, és az iráni hatóságok nem engedélyezték a NAÜ szakértőinek a bejutást egy katonai létesítménybe. Alig egy hónapon belül ez volt a második tárgyalás Irán és a NAÜ szakértői között.

Mint a diplomata kiemelte, Irán azért is veszélyt jelent, mert az országban "vallásos fundamentalista ideológia" uralkodik, és "exportálni akarja az iszlám forradalmat", emellett "támogatja és finanszírozza a terrorizmust a világban, különösen két szervezetet, a Hezbollahot és a Hamászt".

A Hormuzi-szoros lezárásával való fenyegetésre utalva kifejtette: Irán politikája gazdasági szempontból is aggodalomra ad ugyan okot, de "félre kell tenni a gazdasági érdekeket", mert elsősorban nem ezek, hanem a szabadság és a biztonság miatt van szükség az Irán elleni lépésekre.

A diplomata a szíriai helyzettel kapcsolatban arról is beszélt, hogy "a világ csendben nézi", ami az országban történik, "anélkül, hogy bárki fellépne, felszólalna a mészárlások ellen" - hangoztatta.

Úgy vélte, ha a nemzetközi közösség Líbiában közbeavatkozott néhány hónappal ezelőtt, itt is megtehetné. Hozzáfűzte: az ENSZ Biztonsági Tanácsa politikai okok miatt képtelen egységes álláspontot kialakítani a kérdésben. A Szíriában kialakult helyzet miatt az országból fegyverek kerülhetnek Libanonba, "a Hezbollah terroristáihoz" - mondta.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának jelentése szerint csak hétfőn Szíriában 14-en vesztették életüket és több tucatnyian megsebesültek a szíriai kormányerők erőszakos fellépése nyomán. A hét végén több mint 150-en haltak meg a támadásokban. Hétfőn az EU tagállamainak diplomáciai vezetői a Szíriával szembeni szankciós intézkedések megszigorításáról döntöttek.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésszakán a szíriai kérdésnek szentelt keddi rendkívüli vitában Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa emberiességi okból azonnali tűzszünetet követelt Szíriában.