Miért van szükségünk felsőházra?

Szükségünk egyáltalán nincs rá, előnye jóformán semmi, legfeljebb néhány kormánypárti politikus vonzódik az ötlethez. Ettől még nem valószínű, hogy megvalósulna. Mivel közjogilag egyáltalán nem volna előnyös, kerestem a lehetséges politikai motivációkat, végül kettőt találtam: az egyik az Alkotmánybíróság hatásköreinek csökkentése, amelyet kommunikációs szinten egy második kamara felállításával lehetne ellenpontozni.

Mindenki a demokrácia felszámolásával vádolja a kormányt. Erre egy lehetséges politikai válasz, hogy önként létrehoznak egy kontrolt a parlament felett, ami diktatúrákban nem szokás, demokráciában annál inkább. A legyengített AB helyett (mellett) a felsőház kontrollja is belépne a képbe, de mivel nem kapnának vétójogot, csak lassítanák a törvénykezést.

A másik motiváció az új választási szisztéma körüli bizonytalanságokból adódik. Nem dőlt még el ugyanis, hogy a határon túli magyarok az állampolgárság mellett alanyi jogon választójogot is kapnak-e vagy sem. Ha igen, szavazhatnak-e a magyarországi pártlistákra is vagy meghatározott számú képviselőt küldenének a Parlamentbe?

Sok tehát a nyitott kérdés, de a Fideszben először arra kell választ találni, hogy hosszú távon valóban jó-e nekik, ha a határon túli magyarok beleszólhatnak az itteni politikai erőviszonyokba. Ha ebben nem biztosak, jól jöhet a felsőház, mert akkor megoldható lenne, hogy a határon túlról csak ide érkezhessenek képviselők. Kicsit olyan lenne, mint a Mátyás király-mesében: adunk is választójogot, meg nem is. Lenne néhány képviselő a felsőházban, de érdemben nem válnának a hazai politika döntéshozóivá.

Ugyanez a logika mentén a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét is „le lehetne tudni” egy szenátusban.

Ezek lehetnek azok a többé-kevésbé racionális okok, amelyeket a Fideszben is végiggondolhattak, de valószínűbb, hogy a KDNP és leginkább Salamon László szeretné csak létrehozni a felsőházat.

A KDNP régóta hirdeti, hogy felsőházat szeretne, főleg a Horthy-rendszer miatt, bár az azért nem volt demokratikus…

Igen, a KDNP-től nem idegen ez a historizáló romantika: akkoriban kétkamarás volt a parlament, és azokhoz a gyökerekhez akarnak visszatérni. Mindez még illeszkedik is valamelyest a KDNP politikai arcéléhez, de a folytonosságra mégsem szerencsés úgy hivatkozni, hogy 65 éve nincs felsőházunk.

Milyen más oka lehet a felvetésnek?

Nem sok, csak üres lózungokat lehet hallani. Az említett praktikus megfontolásoknál viszont többet nyom a latban, hogy politikai öngyilkossággal érne fel a „politikuscsökkentés” üzenetével szembemenni.

Miután a legfeljebb kétszáz fős parlament évek óta világos ígéret, komoly ellenérzéseket váltana ki, ha hozzátennének egy – teszem azt – 80 fős felsőházat, amely új intézmény lévén jelentős apparátust igényelne, tehát drágítaná és lassítaná a működést. Talán éppen ez az oka, hogy fideszes politikust nemigen hallottunk a kétkamarás parlament mellett érvelni.

Nem lehetne beépíteni a jelenlegi demokráciába a felsőházat?

De. Csak hosszadalmas és végtelenül nehézkes folyamat volna, miközben nem világos, mi lenne a cél. Nemzetközi példát persze mindenre és mindennek az ellenkezőjére lehet találni, miközben a leglényegesebb kérdést nemigen válaszolják meg: hogyan profitálna a második kamarából a magyar demokrácia? Biztosan vannak, akik számára szívmelengető lenne visszatérni a dualizmus és a Horthy-rendszer kétkamarás parlamentjéhez, ez azonban, lássuk be, elég sovány indok.

Milyen elvek mentén lehetnének tagok az emberek?

Már volt szó a nemzeti kisebbségek és a határon túli magyarok képviseletéről, ez egy lehetséges út. A korporatív jellegű második kamarák sosem működtek jól, ettől jóformán mindenki idegenkedne. Ebben a modellben megjelennének többek között a nagyobb egyházak, az egyetemek, bizonyos kiemelt társadalmi szervezetek képviselői. A tapasztalat azonban az, hogy mindig részérdekeket képviselnek, nem az egyház / az egyetem / a szakma érdekeit, de még ha azt is képviselnék, akkor is megkérdőjelezhető, hogy miért pont azok a szervezetek képviselői ülnek ott, miért nem másoké.

Elvileg a helyi érdekeket is meg lehet jeleníteni a felsőházban, de a helyi érdekek országos képviseletének igénye is félreértésen alapul: éppen attól helyiek a helyi érdekek, hogy helyben kell érvényesülniük, az országos szinten csak bizonyos helyek érdekei volnának megjeleníthetők – a többiekéi kárára.

Az államfő is kinevezhetne köztiszteletben álló személyeket, de attól tartok, hogy Magyarországon ez is visszás lenne. Maximum kádertemető lenne a szenátusból.

Mi a jó ebben a KDNP-nek?

Valószínűleg a Fidesz adott egy kis mozgásteret a kereszténydemokratáknak, akik között többeknek ez szívügy. Talán a november 12-i konferenciát is azért hívták össze, hogy ötleteket gyűjtsenek, hogyan lehetne megtámogatni a felsőház igényét. Ez azonban nem volt sikeres, mert aki ott felszólalt, az javarészt ellenezte a felsőházat.