Balla Lászlónak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei napilapban, a Kelet-Magyarországban is gyakran megjelentek az írásai, s nagy érdemei voltak abban, hogy az általa vezetett Kárpáti Igaz Szó testvérlapja volt a nyírségi újságnak - emlékezett az elhunytra pályatársa, Kopka János nyíregyházi újság nyugalmazott főszerkesztője.

A Kelet-Magyarország és a Kárpáti Igaz Szó évente többször cserélt "vendégoldalt", így a lapok olvasói határon innen és túl értesülhettek az egymással szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és - ahogy akkor nevezték - a Kárpátontúli Terület legfontosabb híreiről - mondta a szabolcsi napilap volt vezetője. Hozzátette: Balla László ezen túl irodalmi alkotásokkal is jelentkezett szerzőként a Kelet-Magyarországban, tárcái, novellái és versei rendszeresen megjelentek az újságban. A Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője - folytatta Kopka János - mint az Ungvári Állami Egyetem óraadója, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán is tartott előadásokat.

Ő volt a kapcsolattartó, valamint a kétoldalú együttműködés szervezője a szabolcsi és a kárpátaljai írócsoportok között. Emellett segítette a két terület képzőművészei közötti kapcsolaterősítést is. A Kelet-Magyarország nyugalmazott főszerkesztője külön megemlítette, hogy Balla László képzőművészként is ismert volt, hiszen szobrászként is tevékenykedett. Szabolcs és Kárpátalja művészeti és kulturális együttműködését ugyancsak segítette az elhunyt író, főszerkesztő. A Kárpáti Igaz Szónál általa alapított ének- és zenekara jó kapcsolatokat ápolt nyírségi társ együttesekkel - mondta Kopka János.

Balla László, a Magyar Írószövetség és az Ukrán Írók Szövetségének tagja 1927. július 23-án született a ma Szlovákiákiához tartozó Pálócon (Pavlovce nad Uhom). Gimnáziumi tanulmányait Ungváron végezte, s ott is telepedett le. A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyar irodalmi és társadalmi életének meghatározó szereplőjévé vált.
Tankönyvszerzőként részt vett a kárpátaljai magyar iskolai tankönyvkiadás elindításában. Fél tucat irodalmi olvasókönyvet írt a magyar tannyelvű iskolák számára, s 1965-ig ő vezette a Szovjet-Ukrajnai Írószövetség helyi tagozatának magyar szekcióját. Műveinek jelentős részét orosz és ukrán nyelvre is lefordították.

1965-ben kinevezték az akkor még pusztán fordításokból összeállított Kárpáti Igaz Szó című lap főszerkesztőjévé. Az újság a vezetése alatt vált önálló magyar nyelvű napilappá. Főszerkesztői székéből 1987-ben vonult nyugdíjba.

Balla László a lapszerkesztés mellett egy ideig tanított az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékén, emellett költőként, íróként, műfordítóként és irodalomszervezőként meghatározó szerepet töltött be a 60-80-as évek kárpátaljai magyar irodalmában.

A Szovjetunió szétesését követően Balla László egy időre a bírálatok kereszttűzébe került, mivel neki tulajdonították, hogy 1971-ben a szovjet hatóságok betiltották a fiatal kárpátaljai magyar írók és költők által alapított Forrás Stúdió működését. Röviddel ezt megelőzően a Kárpáti Igaz Szó éles hangú szerkesztőségi cikkben támadta a fiatal szerzőket, a szovjet rendszertől való elidegenedéssel, a szocialista realizmus tagadásával, polgári allűrökkel és nacionalizmussal vádolva meg őket. Az írás megjelenése után több stúdiótagot meghurcoltak és kizártak az ungvári egyetemről.

2007-ben súlyosan megbetegedett, de nem vonult vissza, a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőbizottságának tiszteletbeli tagjaként továbbra is heti rendszerességgel publikált az egykor általa létrehozott lapban.