Demszky: a szakképzési központokra szükség van

Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával és a fővárosi önkormányzat önrészének hozzájárulásával csaknem egymilliárd forintból felújított Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában tartott rendezvényen a főpolgármester rámutatott: nyolc szakképzési központ jött létre az elmúlt húsz év alatt a fővárosban, emiatt "elégedetten tekinthetünk vissza" erre az időszakra.

Mint mondta, a szakoktatás a rendszerváltáskor elavult volt, ezért 1990-ben azt a célt tűzték ki, hogy olyan intézményhálózatot hozzanak létre, amelynek elvégzése után a diákok képzettségüknek megfelelő munkát találjanak. Ezt a gazdasági kamarákkal és a szociális partnerek együttműködésével kellett megteremteni.

Ennek eredményeként többek között az európai uniós pályázatoknak köszönhetően "korszerű feltételek mellett tanulhatnak most a diákok", legtöbb helyen pedig érettségit is szerezhetnek. Így alacsony Budapesten a pályakezdő munkanélküliség, s ez a mutató itt jobb, mint az európai uniós fővárosok e tekintetben mért átlaga - jegyezte meg.

A főpolgármester utalt arra, hogy a Petrik Térségi Integrált Szakképző Központban külön figyelmet fordítottak a speciális vegyipari bútorzatra, illetve a labor- és környezetvédelmi eszközökre. Az informatikai tantermekben a fogyatékkal élők is tudják használni a hardver- és szoftverállományt, "a közösségi terek kialakítása pedig a jó légkör kialakításában játszanak jelentős szerepet".

Demszky Gábor kiemelte: "Budapest a legműveltebb magyar város, ami Magyarország adottságai mellett kizárólag iskoláinak köszönhető". Ennek alátámasztására elmondta: Magyarország közoktatási intézményeinek 30 százaléka, felsőoktatási intézményeinek több mint fele a fővárosban működik. Az itt élő felnőttek 59 százalékának van érettségije, szemben az országos 38 százalékkal. Felsőfokú végzettséggel az ország lakóinak 13 százaléka rendelkezik, míg a budapestiek negyedének van diplomája.

Megemlítette, hogy a fővárosi fenntartású középiskolák élen járnak az egyetemekre, főiskolákra való bejutásban, ezenkívül pedig "személyes ügyének" nevezte a mentálisan vagy fizikailag sérült gyermekek felkarolását. Az utánuk járó állami normatívát fővárosi pénzzel egészítik ki, nem csak a fővárosi, hanem az alapítványi iskolák esetében is.

Hudacsek Lászlóné vezető projektmenedzser a tanévnyitó utáni sajtótájékoztatón közölte: 220 millió forintos európai uniós pályázati pénzt kaptak humánfejlesztésre, amelynek segítségével 400 pedagógus módszertani képzésen vett részt. Ennek eredményeként 38 féle tananyagot fejlesztettek, ezek digitálisan is hozzáférhetők a prezentációkkal együtt.

Szilágyi János vezető projektmenedzser a sajtótájékoztatón megjegyezte: a 997 millió forintos beruházásból az épület felújítására 550 milliót, eszközbeszerzésre pedig a fennmaradó összeget fordították. Rámpákat, lifteket építettek, és úgynevezett vezető vonalakat festettek fel a gyengén látóknak.