Sport
Exkluzív interjú Egervári Sándorral
Egervári Sándortól, a labdarúgó válogatott pénteken kinevezett szövetségi kapitányától megtudtuk, hogy mi a legfontosabb teendője a válogatott élén, illetve hogy hol tart hazánk a világbajnoki selejtezők előtt két évvel.
Mit szólt a kinevezéséhez?
Természetesen nagyon örömteli volt a felkérés, hiszen az ország legjobb futballistáiból kell közösséget formálom. Eredményes csapatjátékot kell kialakítani, nyilván ez egy nagy kihívást fog jelenteni. Az elmúlt tíz évben többször felmerült a nevem a válogatott élén, a mostani felkérés is bizonytalan volt a legutolsó ideig. Ettől függetlenül és talán éppen ezért nem nagyképűség kijelenteni, hogy nem lepett meg a felkérés.
Mi lesz a legfontosabb teendője, mint szövetségi kapitány?
A közösség kialakításán kívül egy egységes gondolkodásra is szükség lenne, valamint egy ütőképes csapatra, ami a következő évek során a magyar labdarúgás értékrendjét meghaladó sikereket tud megvalósítani .
Hogyan látja az MLSZ helyzetét? Mi változott meg a szintén frissen kinevezett Csányi Sándor elnök kinevezésével?
Úgy érzem, hogy egy áttörési pont előtt áll a magyar labdarúgás. Az elnökséget nagyon komoly, magasan kvalifikált, tapasztalt szakemberek alkotják, akiknek jelentős befolyásuk van a közéletre. Új struktúrát alakítottak ki, egy új gazdálkodás és szakmaiság mellett. Úgy érzem, hogy minden fronton képes lesz fejlődni a magyar labdarúgás, még ha ez nem is az első pár félévben fog kiderülni.
Mi a véleménye az előző szövetségi kapitánynak, Erwin Koemannak a munkájáról?
Én az etikus edzők táborába tartozom, nem szoktam a korábbi vezetők munkáját kritizálni, nem az én feladatom a munkájuk megítélése. Annyit viszont elmondanék, hogy a közel egyéves együttműködésünk során nagyon jó kollegiális kapcsolatot ápoltam Erwin Koemannal, akinek a személyében egy nagyon rendes embert ismerhettem meg.
Milyen játékstílust tart eredményesnek?
Nagyon hosszú időn keresztül tudnám ecsetelni a futball szakmaiságát. Mindenképpen egy sajátos játékstílust szeretnénk kialakítani, de ehhez több időre lesz szükségünk, hiszen kétnapos felkészülést követően lépünk a Wembley stadion gyepére, ami nyilván nem egy optimális dolog. Egy csapat összekovácsolódásához több időre van szükség, a játékosoknak meg kell ismerniük egymást, az új játékosokat és természetesen az új vezetést is. Ennek a folyamatnak az időtartalmát nyilván szeretnénk leszűkíteni, de ehhez mérkőzésekre van szükség.
Mennyire tartja fontosnak a fiatalítást? Az U20 vagy U21-ből tervezi játékosok beépítését?
Nem az ő beépítésük az elsődleges szempont, hanem az, hogy minél ütőképesebb csapatot tudjunk a pályára küldeni. Abban az esetben, ha a fiatalemberek folyamatos játéklehetőséget kapnak és abban az ütemben fejlődnek ami megfelelő, akkor természetesen helyet követelhetnek maguknak a felnőtt csapatban, és hiszem, hogy ez a lehetőségük egy-két éven belül meglesz.
Gondolkozott azon, hogy visszahív korábban a válogatottból nélkülözött játékosokat?
Nevekkel még nem szolgálhatok, hiszen ezen a héten kezdődik el számomra az érdembeli munka. Jelen pillanatban is az U21-es válogatott edzőtáborában vagyok, Tóth Antal kollegámnak próbálom átadni ezt a közösséget. Időre van szükségem hogy minden játékossal vagy személyesen, vagy legalább telefonon tudjak egyeztetni. Muszáj megtudnom, hogy a felkészülésük mely szakaszában tartanak, szeretnék tájékozódni. Utána beszélhetünk személyi kérdésekről.
Sikerült már beszélnie Gera Zoltánnal?
Már beszéltem telefonon Zolival, a héten személyesen is fogunk egyeztetni a kérdésről.
Talán sablonosan hangzó kérdés, de ha magyar foci, akkor mindenki erre kíváncsi: mikor lehet esélye a válogatottnak a nemzetközi porondon egy tisztességes szereplésre?
Hiszem, hogy a 2012-ben kezdődő világbajnoki selejtezőket már nagyobb eséllyel tudjuk elkezdeni annak érdekében, hogy kiverekedjük magunkat a brazíliai világbajnokságra. Az elkövetkező két év történéseinek is segítenie kell ezt a szándékunkat. A válogatott játékosoknak folyamatosan játszaniuk kell a klubjaikban, és az sem mindegy, hogy milyen miliő veszi körül őket.
Ez persze meghaladja a mai magyar labdarúgás értékrendjét, tudomásul kell vennünk, hogy bármely statisztikát veszünk elő, hazánk Európa utolsó régiójában található mind infrastruktúra, mint az utánpótlás játékosok számát illetően is. Ettől függetlenül szeretnénk az értékrendünktől jobb eredményt elérni, vagyis kijutni a világbajnokságra.