Szükség van az M9-es sztrádára?

Amikor megsüllyedt a víz által alámosott M1 autópálya, a forgalmat alacsonyabb rendű utakra kellett terelni, de azok egy része olyan rossz állapotban van, hogy nem bír ki ekkora terhelést – mondta.
Az ülésen Janák Emil, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője arról beszélt: fel kell készülni a kiugróan súlyos árvizekre, de az állam is „csak egy bizonyos szintig adhat biztonságot” az ilyen természeti csapások ellen.

Az emberi tényező szerepe kapcsán megjegyezte: számos gazda beszántotta a földjén futó vízlevezető árkokat, így ugyan pár százalékkal növelni tudta a termőterületet, de ezt annak árán érte el, hogy most akár az egész termését elvihette a víz.

Szóvá tette, hogy a májusi első árhullámról későn kaptak jelzést, az is csupán 30-60 milliméternyi csapadékról szólt, miközben több helyütt 100, Bakonyszombathelyen 150 milliméternyi csapadék hullott. A két héttel később indult második hullámban azért is tudtak eredményesebben védekezni, mert volt egy-két nap felkészülési idejük.

A megyei katasztrófavédelem vezetője egyebek mellett arról beszélt: ők onnan értesültek a Mezőörsöt fenyegető árról, hogy a polgármester homokzsákokat kért tőlük. „Ekkor már szó sem lehetett kitelepítésről, kimenekítést kellett végrehajtani” – mondta Szűts György.