Alkotmányellenes a "három csapás"?

A Magyar Helsinki Bizottság szerdán közleményben tudatta az MTI-vel, milyen indokokkal cáfolható, hogy a "három csapás" alkotmányos, megalapozott és hatékony lenne.
Ebben leszögezték: a javaslat kiinduló pontja a bűnözés nagyarányú növekedése. A Helsinki Bizottság szerint "a társadalom egy részének elvárásai a szigorítás iránt, semmiképpen sem indokolhatják a Btk. egész rendszerének szigorítását".

Ez akkor lenne szakmailag indokolható, ha a bűncselekmények száma lényegesen növekedne - írták. A statisztikák szerint azonban 1999 óta folyamatosan, a korábbi 600 ezerről 400 ezerre csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, és nem nőtt az erőszakos és garázda bűncselekmények száma sem. Az egyik legsúlyosabb személy elleni erőszakos bűncselekmény, a befejezett szándékos emberölések száma például tíz év alatt évi 250-ről 136-ra csökkent.

A bizottság szerint nem igaz, hogy a módosítás javítani fogja a társadalom biztonságérzetét. Mint írták, "a büntetőpolitikának nem szigorú látszatintézkedésekre, a már most is túlzsúfolt, alulfinanszírozott költségvetésű börtönökben a fogvatartottak számának emelésére", hanem a közbiztonság tényleges javítására kell irányulnia. A javaslat ugyanakkor nem jelent megoldást azokra a kisebb súlyú bűncselekményekre, amelyeknek az elszaporodása a lakosság biztonságérzetét jelentősen rontja - hívták fel a figyelmet.

Mint írták, a javaslat célja, hogy az elrettentés és elkülönítés révén csökkentse a bűnözést, de "jogintézményeinek azonban nincs semmilyen bizonyított hatása a bűnözés csökkentésére". A szervezet emlékeztet rá: a példaként említett Amerikai Egyesült Államok, ahol működik a "három csapás", éppen története legnagyobb büntetési krízisével küszködik. A két és félmilliós börtönnépességének ellátása fenntarthatatlanná tette a börtönrendszert, amire ezért például Kalifornia államban többet költenek, mint az oktatásra - írták.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem igaz az sem, hogy a középmérték a büntetéskiszabás helyes alapja. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek rá: a Legfelsőbb Bíróság a középmérték alkalmazásával kapcsolatban kimondta, hogy a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabnia a tettarányos büntetést.

Nem igaz, hogy a javaslat megfelel az alkotmányossági követelményeknek - hívták fel a figyelmet. Hozzátették: a javasolt módosítás "egyes esetekben kizárja az egyéniesítést, kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő, ami sérti a bírák szabad mérlegelési jogát és ellentétes a büntetés egyéniesítésének követelményével, ami az alkotmányos büntetőjog egyik fontos elve".