Kulcsár-ügy: "a jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól!

A másodfokú eljárásban korábban a Fellebbviteli Főügyészség és Kulcsár Attila elsőrendű, illetve Kerék Csaba másodrendű vádlott védője egyaránt az elsőfokú ítélet megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezését és új elsőfokú büntetőper, bizonyítás lefolytatását kérte a táblától.

A csütörtöki tárgyaláson felszólalt védők többsége azonban már alapvetően az eljárás másodfokon történő befejezését kérte, elsődlegesen védence felmentését, de egyik-másik ügyvéd másodlagosan még akár az elsőfokú elmarasztaló ítélet jogerőre emelését is inkább elfogadhatónak tartja, mint a hét éve tartó büntetőeljárás még további évekkel történő elhúzását.

Volt védő, aki egyenesen úgy fogalmazott: "a jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól, ha még évekig tart, abba mindannyian tönkremegyünk!". Az egyik ügyvéd perbeszédében megjegyezte: a rendelkezésre álló 150 ezer oldalnyi irat alapján szégyen lenne, ha a másodfokú bíróság nem tudna jogerős határozatot hozni, bár az is egyértelmű, hogy akárhogy döntenek, ez az ügy már nem fog az igazságszolgáltatás dicsőségére válni.

Volt ügyvéd, aki felszólalásában megjegyezte: mit is lehet még remélni hét év után az eljárás megismétlésétől, születhetnek-e még egyáltalán új érdemi bizonyítékok, vallomások, van-e még ennek bármi értelme.

A csütörtökön felszólaló ügyvédek zömmel megalapozatlannak tartják a Fővárosi Bíróság 2008. augusztusi elsőfokú ítéletét, de egyre többen vélik úgy, hogy védencük esetében korrigálhatók a tévedések, hiányosságok és meghozható a rendelkezésre álló iratok alapján is a jogerős döntés. Nincs szükség megismételt eljárásra.

Kritizálták perbeszédükben a védők az elsőfokú ítélet megalapozatlanságát, részben hiányosságai, részben pedig az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt. Például a tekintetben, hogy Kulcsár magát és vádlott-társait terhelő, egyúttal meglehetősen ellentmondásos vallomásainak melyik részét, miért, milyen más bizonyítékokra támaszkodva fogadta el, vagy vetette el az elsőfokú bíróság, hiszen számos vádlott-társ bűnösségének a kérdésében Kulcsár vallomása döntőnek bizonyult.

A legsúlyosabb védői kritikák mégsem az ügy minden szereplője által elismerten rendkívüli terjedelmű ügyben eljáró elsőfokú bíróságot, sokkal inkább az ügyészséget érték. Több védő sürgette, hogy a vádhatóság vonja le végre ennek az eljárásnak a szakmai tanulságait, a korábbi tárgyaláson Kulcsár Attila védője az "igazságszolgáltatás állatorvosi lovának" minősítette az ügyet.

Csütörtökön több védő felvetette: a Fellebbviteli Főügyészség azon álláspontjának ismeretében, hogy történt bűncselekmény, de biztos nem az eredeti vádban szereplő sikkasztás, az a helyzet állt elő, hogy még a másodfokú eljárásban sem tisztázott: egyáltalán mi a vád, mi ellen kell védekezniük a vádlottaknak.

Az első fokon három év börtönre és 150 milliós vagyonelkobzásra ítélt Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya Kezelő egykori vezetőjének védője az ügyészi nyomozást is erőteljesen bírálta. Kulcsár emlékezetes, ügyészek előtt tett, videón rögzített kihallgatása kapcsán Jován László ügyvéd szerint súlyos szakmai hiányosságok vethetők fel.

Megjegyezte, hogy a nyomozati szakban az ügynek nem volt gazdája, voltak "mezei" gyanúsítottak, akiket a rendőrség hallgatott ki igen szakszerűen, és voltak kiemelt személyek, akiket az ügyészek hallgattak ki, igen sajátosan.

Jován László ügyvéd szerint nem egyértelmű, hogy lett valakiből ebben az ügyben tanú vagy gyanúsított, ez olykor mintha éppen Kulcsártól függött volna.

Az előző tárgyaláson Kulcsár ügyvédje védence ügyészség előtt tett vallomását egy nehéz helyzetben született "mit ismerjek még be" kategóriába tartozó vallomásnak minősítette.

A védőbeszédek elhúzódása miatt várhatóan a következő, május 6-i tárgyaláson az eredeti tervektől eltérően még nem lesz ítélethirdetés a Fővárosi Ítélőtáblán.

A 2003. nyarán kipattant brókerbotrányban az ügyészség azért emelt vádat, mert álláspontja szerint Kulcsár a K and H Equities munkatársaként 1998. és 2003. között jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, magánszemélyek és állami vállalatok pénzét off-shore cégeken keresztül. A Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában hirdette ki elsőfokú ítéletét, amelyben nem jogerősen Kulcsárt nyolc év börtönre, 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, és előzetes letartóztatásba helyezte.

A jelenleg is fogva tartásban lévő elsőrendű vádlottat bilincsben hozták a csütörtöki tárgyalásra is. Amennyiben új elsőfokú eljárásra utasít majd a tábla, Kulcsár védője várhatóan kérni fogja ügyfele előzetes letartóztatásának megszüntetését.

Az összesen 24 vádlott közül az elsőfokú bíróság nem jogerősen hetet letöltendő szabadságvesztésre ítélt, vagyonelkobzást pedig 8 vádlott esetében szabott ki, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.