Az LMP örül, az MDF sír. De ki nevet a végén?

Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy a nagy pártoknak "rutinmunkát", míg a kisebbeknek annál nagyobb kihívást jelent a jelölt- és listaállítás.

A politológus szerint a magyar politikai rendszerben az idén rendkívül szokatlan helyzet alakult ki azzal, hogy a parlamenten kívüli Jobbik könnyedén vette ezt az akadályt, és "erődemonstrációvá" alakította a jelöltállítást, míg az LMP és különösen az MDF megszenvedett ezzel az időszakkal.

Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint az áprilisi választások további különlegessége lehet, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség várhatóan megszerzi az egyéni mandátumok túlnyomó többségét, így nagy versengés a legfeljebb 152 területi és legalább 58 kompenzációs mandátumért folyhat.

A Nézőpont Intézet szakértője szerint ez egyik kispártnak sem kedvez, hiszen ezekért a mandátumokért az MSZP és a Jobbik vívhatja a legnagyobb harcot.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az LMP-nek és az MDF-nek is van esélye az Országgyűlésbe kerülnie, de az MDF a területi listaállítás szempontjából az LMP-nél nehezebb helyzetbe került azzal, hogy Somogyban és Vasban elbukta a listaállítás feltételeit.

Az MDF parlamentbe kerüléséhez átlagosan 5,31 százalékos teljesítményre van szükség a fennmaradó 17 megyében, illetve a fővárosban, ami a szakember szerint azért érdekes, mert az MDF pontosan ilyen eredményt ért el a 2009-es Európai Parlamenti választásokon - fejtette ki.

A politológus szerint az LMP-t és az MDF-et az egyéni jelöltek viszonylag alacsony száma is egyaránt sújtja, a kevesebb megszerezhető töredékszavazat miatt pedig parlamentbe kerülésük esetén is csak "nagyon kis létszámú, az országos támogatottságukhoz képest alulreprezentált frakciót" alakíthatnak.

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa szerint a 20 területi listát állító LMP az elemzők által korábban vártnál nagyobb lépést tett az Országgyűlésbe jutás felé.

Hozzátette: a parlamenti patkóba kerülés ugyanakkor továbbra is kétséges maradt számukra amiatt, hogy - az MDF-hez hasonlóan - a lehetséges 176 helyett csupán 91 egyéni képviselőjelöltet tudott állítani. A Századvég munkatársa ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy 1990-ben a Fidesznek közel ennyi egyéni képviselőjelölttel sikerült 1-2 százalékkal átlépnie a parlamenti küszöböt.

Kern Tamás úgy fogalmazott, hogy az MDF bejutását sem tartja lehetetlennek, hiszen a KDNP-nek - szintén a rendszerváltáskor - már sikerült ugyanennyi területi listával megoldania ezt. A szakember szerint ugyanakkor az MDF helyzetét az LMP-nél kettővel kevesebb területi lista mellett a három hónapja kezdődött, de szűnni továbbra sem akaró belső viták nehezítik a leginkább.

Az MTI által megkérdezett valamennyi politológus szép teljesítménynek nevezte a Civil Mozgalom által állított 9 területi listát, de szintén egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a pártnak nincs esélye a parlamentbe kerülésre.

A korábban a sajtó, illetve a közvélemény-kutatók látókörén is kívül eső pártnak szerintük az állami költségvetési támogatást eredményező, 1 százalékos támogatottság elérése lehet a legelfogadhatóbb célja a választásokon.

A magyar választási rendszer sajátossága, hogy egy kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszeren alapul. A választók lakóhelyük szerint közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi listáira szavazhatnak, míg az országos listákról kikerülő mandátumokról elsősorban az úgynevezett töredékszavazatok döntenek.

A területi listákon a mandátumok elosztása egy kvóta alapján történik, amelyet úgy számolnak ki, hogy az adott területen megszerzett érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok számának eggyel nagyobb értékével.

A pártok a kvóták száma után kapják mandátumaikat, az ezután esetlegesen fennmaradó kvótákat pedig a támogatottságnak megfelelően azon pártok kapják, amelyek rendelkeznek a kvóta eléréséhez szükséges szavazatszám legalább kétharmadával. Az ezek után is kiosztatlan mandátumok az országos listára kerülnek.

Az országos listán szerezhető mandátumokat alapvetően a töredékszavazatok alapján osztják el. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók, de az ott elnyerhető mandátumokhoz szükséges szavazatszám fölött vannak.