Megszavazta kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) azt az állásfoglalást, amely az EP és az Európai Bizottság közötti együttműködés alapelveit, az erről később megszövegezendő keretmegállapodás fő tartalmi elemeit sorolja fel. A parlament számára az EU legfőbb végrehajtó intézményével való együttműködés szabályainak kijelölése olyannyira fontos volt, hogy az erről szóló megállapodás létrejöttét előfeltételül szabta az új összetételű Európai Bizottság testületének megszavazásához.
A két intézmény között végül megegyezés született, és az ezt tanúsító plenáris állásfoglalás után immár semmi nem áll annak útjában, hogy az EP megerősítse tisztségében a José Manuel Barroso vezette új bizottságot.
A keretmegállapodás előírja majd, hogy erősítik az EP szerepét az uniós intézményrendszeren belül, és hogy a bizottság a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanáccsal egyenrangú félként fogja kezelni a parlamentet.
Az EP jogkörének bővítése a tavaly december elsején hatályba lépett Lisszaboni Szerződés előírásain alapul, de az uniós intézmények közötti gyakorlati munkakapcsolat részletszabályait keretmegállapodásba kell foglalni. A megállapodás értelmében erősödik az EP jogszabályalkotást kezdeményező szerepe, a végrehajtó testület nagyobb felelősséggel tartozik az EP-nek, bővül a parlament mozgástere a külkapcsolatok terén.
Az EP lehetőséget kap arra, hogy betekintsen az összes olyan iratba, amely a Bizottság és az úgynevezett nemzeti szakértők közötti megbeszélések anyagait tartalmazza.
A parlament a jövőben teljes körű tájékoztatást kap az Európai Bizottságtól a nemzetközi tárgyalások alakulásáról. Nemzetközi konferenciákon a bizottság megfigyelői jogállású helyet biztosít az EP képviselőjének.
Fogyatkozó népszerűsége ellenére Barack Obama simán győzne, ha meg kellene mérkőznie egy elnökválasztáson Hillary Clintonnal vagy George Bushsal - derült ki a Newsmax/Zogby felméréséből.