Ismerjük meg a maffiózókat!
Az olasz rendőrség vasárnap letartóztatta a szicíliai maffia egyik vezetőjét, Domenico Raccugliát, aki 15 éven keresztül bujkált a hatóságok elől. Jelen írás a szicíliai maffia történelmét, és felépítését mutatja be.
2009. november 17. kedd 15:59 - Győry S. József
Az olasz maffia él, és a jelek szerint élni is fog. Ugyan már nem a 20-as, 30-as évek korára jellemző ruhákban, a jellegzetes forgótáras Thompson gépfegyverekkel és a korabeli automobilok volánja mögött kell őket elképzelni, hiszen náluk is beköszöntött a 21. század. De ez cseppet sem von le az őket övező legendákból: Al Capone utódai még napjainkban is régi „fényükben” tündökölnek. Nyilván mindenki látta már Francis Ford Coppola halhatatlan klasszikusát, A Keresztapa trilógiát, így nem kell bemutatni őket senkinek. Vagy mégis? A film nem mindenre ad választ, így itt egy rövidebb ismertető, melyből megismerhetik a Cosa Nostrát, azaz a szicíliai maffiát.
A maffia szó eredete
Az arab mahjas (menedékhely) szóból vette át a régi szicíliai nyelv a mafiusu kifejezést, melynek jelentése annyit tesz, hogy bátor, vakmerően hencegő. Ezen szó a 19. században kétértelmű volt, ugyanis egyszerre jelentett erőszakos, kötözködő embert, másfelől félelmet nem ismerő büszke harcost.
Hogy a maffia szó mégis a bűnbandák egyik szinonimája lett, annak egy, a 19. században rendkívül sikeresnek bizonyuló színdarab az oka. Ebben az időben Itáliában, később Olaszországban és Szicíliában kifejezetten újdonságnak számítottak a bűnbandák, ám a mű hatására a maffia szóval illették őket. Hivatalosan a kifejezés bűnözőkkel való összeforrását 1865-re lehet datálni, ugyanis egy bizonyos Filippo Antonio Gualterio nevezetű palermói prefektus ügyirataiban ekkor használta ezt az elnevezést a mai értelmében.
Mit csinál a maffia?
Nyilván nem rágógumival kereskedik. A maffia célja a legális gazdaság mellett egy olyan feketegazdaságnak a kialakítása és természetesen a megtartása, mely az összes olyan tevékenységet ellenőrzése alatt tartja, mely kiemelkedően magas profitot hozhat. Ilyen a fegyver, kábítószer, cigaretta és embercsempészet, a drog és szervkereskedelem, a pénzhamisítás és prostitúció, valamint a szerencsejátékok feletti uralom. Persze ez a felsorolás nem teljes, bármi a profiljukhoz tartozhat, ami nagy pénzzel kecsegtet.
A maffia soha nem kívánta felhívni a figyelmet a tevékenységére, csöndben, hatásosan szerettek dolgozni. Az erőszak mindig nagy felhajtással jár, így inkább zsarolással, lefizetéssel és megfélemlítéssel térítik „partnereiket” jobb belátásra, az üzlet megkötésére. Persze óhatatlanul is akadnak „szép szóval” megoldhatatlannak tűnő problémák, ilyenkor az illető napjainkban is rejtélyes módon eltűnik vagy baleset éri… mondjuk hátul összekötött kézzel kiveti magát egy ablakon: azaz öngyilkos lesz.
Az olasz maffia, azaz a Cosa Nostra eredete
Az eredetét még mindig kérdések övezik, többen úgy vélik, hogy már a középkori Itáliában is létezett egy, a mai maffiához hasonlatos szervezet. Az elhunyt maffiózó, Pentito "Áruló" Tommaso Buscetta sem kérdőjelezte meg ezt a vélekedést, bár az sem kizárt, hogy csupán szebb, ősibb múlttal kívánta felruházni a szervezetet; így kölcsönözve neki egyfajta erkölcsi legalitást.
Az „ősi” maffia a legenda szerint egy titkos társaság volt a 15. században, ami felesküdött Szicília népének a védelmére a katalán fosztogatók ellen. Hangsúlyozandó, ez pusztán legenda, hiszen ennek bizonyítására hiteles történelmi emlék nem maradt fent az utókor számára.
A többség azt a tézis fogadja el, hogy a maffia a római és észak-olasz fennhatóság és a külső invázió, tehát az elnyomás ellen lázadó egyfajta szabadságharcosok csoportja volt.
Itália az 1860-as években egyesült, de Szicíliában nem létezett elég erős állami szerveztet ahhoz, hogy a nagybirtokok megőrizzék anyagi biztonságukat, ezáltal függetlenségüket. A nagyobb földbirtokos családok létrehoztak egy védelmi erőnek is nyugodt szívvel nevezhető alakulatot, mely rövid időn belül kiterjeszkedett Szicília összes gazdasági területére. Mivel a szervezet egyre erősebb lett, elkerülhetetlen volt a helyi, majd a teljes olasz politikai életbe való bekapcsolódás is. Ez az óriási hatalom érthetően sokaknak szúrta a szemét, Benito Mussolini 1924-ben Ceasre Mori prefektust bízta meg azzal, hogy felszámolja, azaz kiirtsa a maffiát. A felszámolás nem sikerült, ezzel az ostobának is nyugodtan nevezhető húzással Mussolininek csak azt sikerült elérnie, hogy illegalitásba kergette a maffiózókat, és elősegítette a földrajzi elterjedésüket.
A Cosa Nostra hierarchikus felépítése
A főnökök főnöke, tehát
Capo di tutti Capi dönt a legfontosabb kérdésekről, ő az élet és halál ura. Ő fogja össze a maffiacsaládokat, és ha szükséges, összehangolja a munkájukat. A rangsorban mellette áll a
Capo di Capi Re, aki a maffia egy idősebb, vagy visszavonult tagja, de döntési lehetősége nincsen, posztja mindössze a tiszteletnek az egyik kifejezése. A
Capo Criminie a család feje, segítője a
Capo Bastone, aki mint egyfajta alvezér funkcionál. A
Consigliere közvetít a családokon belül, illetve a családok között, és ő a legfőbb tanácsadó. A főkönyvelőnek is nyugodtan nevezhető
Contabile a pénzügyi tanácsadó, felügyeli, és ha szükséges, felülvizsgálja a pénzügyeket. A
Caporegime a kaptány funkcióját tölti be, tíz, vagy annál több katonából álló egységet irányít. A
Solado feladata a napi üzleti tevékenységek lebonyolítása, maga is katona. A
Piciotto áll a rangsor legalján, tulajdonképpen egy verőlegény, aki a piszkos munkát végzi.