Egy új alkotmány alaptételeit tartalmazó dokumentumot, valamint az Országgyűlés feloszlatását követelő levelet adott át az államfő hivatalának a Magyarok Szövetsége vasárnap délután a budai Várban tartott nagygyűlésüket követően.
2009. október 25. vasárnap 19:50 - HírExtra
Egy új alkotmány alaptételeit tartalmazó dokumentumot, valamint az Országgyűlés feloszlatását követelő levelet adott át az államfő hivatalának a Magyarok Szövetsége vasárnap délután a budai Várban tartott nagygyűlésüket követően.
Sajnos tévedésben vannak!
Azt állítják ugyanis, hogy "új alkotmány alaptételeit tartalmazó dokumentumot ... adott át a Magyarok Szövetsége az államfő hívatalának.
Ezen tévedés persze általános, mert sokan keverik az alkotmány és az alaptörvény fogalmát!
Nézzük mi a különbség?
S ezzel biztosítsuk, hogy a jelen és a jövő nemzedékei ismerjék meg az egész és rész viszonyában működő magyar alkotmány (1) és az alaptörvény (2) fogalmát.
1./ Az alkotmány a nemzet államalkotó, több mint ezer éve fennálló államára vonatkozó akaratát fejezi ki, életforma, szokásrend, kultúra és az igazságos jog értékegyüttesében.
2./ Az alkotmány egyik része (bár a legfontosabb része) az éppen aktuális alaptörvény, amely az állam intézményeit, a hatalom gyakorlás módját, az állampolgárok és az állam viszonyában a jogok és kötelességek egyensúlyát szabályozza.
A Magyarok Szövetsége tehát egy Alaptörvény tervezetnek a vitaanyagát készítette el, s ebben
ünnepélyesen kinyilvánította ragaszkodásukat az emberi és közösségi jogokhoz, valamint a nemzeti önrendelkezés alapelveihez.
-Ezen Alaptörvény legfőbb célja, hogy mindenkori országvezetőik soha ne szakadhassanak el a képviselt közösségtől, és soha ne fordulhassanak szembe a békét, szabadságot, igazságot, méltányosságot és az egyetemes emberi jogokat tisztelő nemzet akaratával.
Az alaptörvény szükségességének indoklása:
1991 juniusában megszünt Magyarország katonai megszállása, és a rendszerváltó politikusok számára megteremtődött a lehetősége a magyar alkotmányosság helyreállítására, ám nem éltek vele.
Az ideiglenesnek szánt alaptörvény miatt azonban egyre jobban elmélyül az alkotmányos válság.
Ennek felszámolására egyetlen megoldási minta kínálkozik ma, mert az alkotmányos rend helyreállítására nincs alkalmas és hivatalos szerve a jelenleg de jure illegitim államnak.
Ez a minta alapján - ahogy 1920-ban történt – vissza kell nyúlni a nemzet egyetemességéhez, mert a szokásjog a szükséghelyzetet nemcsak indítóoknak tekinti a kivételes szabályozásra, hanem önmaga törvényesítette jogalapnak is. - Ilyenkor a nemzet közvetlenül törvényesít a szokásjog kútfői alapján. A nemzetnek mint népszuverenitás megtestesítőjének és mint végső alkotmányos tényezőnek önmagához kell fordulnia, hogy helyreállítsa az alkotmányos rendet, ha a hatalom bitorlói nem teszik ezt meg.
- Az Alkotmányos Rendet Helyreállító Nemzetgyűlésen közmegeggyezéssel létrejövő Alaptörvény hatályba helyezése kizárólag a saját joga és kötelességszerű feladata.
- A Nemzetgyűlés a jogfolytonosság helyreállításának kérdésében és az alaptörvény megerősítésében – a közvetlen demokrácia intézményéhez fordul -,s működésének befejezése után népszavazást kezdeményez.
Remélem nem volt túl bonyolult!
Tisztelettel: dr Bene Gábor
Sajnos tévedésben vannak!
Azt állítják ugyanis, hogy "új alkotmány alaptételeit tartalmazó dokumentumot ... adott át a Magyarok Szövetsége az államfő hívatalának.
Ezen tévedés persze általános, mert sokan keverik az alkotmány és az alaptörvény fogalmát!
Nézzük mi a különbség?
S ezzel biztosítsuk, hogy a jelen és a jövő nemzedékei ismerjék meg az egész és rész viszonyában működő magyar alkotmány (1) és az alaptörvény (2) fogalmát.
1./ Az alkotmány a nemzet államalkotó, több mint ezer éve fennálló államára vonatkozó akaratát fejezi ki, életforma, szokásrend, kultúra és az igazságos jog értékegyüttesében.
2./ Az alkotmány egyik része (bár a legfontosabb része) az éppen aktuális alaptörvény, amely az állam intézményeit, a hatalom gyakorlás módját, az állampolgárok és az állam viszonyában a jogok és kötelességek egyensúlyát szabályozza.
A Magyarok Szövetsége tehát egy Alaptörvény tervezetnek a vitaanyagát készítette el, s ebben
ünnepélyesen kinyilvánította ragaszkodásukat az emberi és közösségi jogokhoz, valamint a nemzeti önrendelkezés alapelveihez.
-Ezen Alaptörvény legfőbb célja, hogy mindenkori országvezetőik soha ne szakadhassanak el a képviselt közösségtől, és soha ne fordulhassanak szembe a békét, szabadságot, igazságot, méltányosságot és az egyetemes emberi jogokat tisztelő nemzet akaratával.
Az alaptörvény szükségességének indoklása:
1991 juniusában megszünt Magyarország katonai megszállása, és a rendszerváltó politikusok számára megteremtődött a lehetősége a magyar alkotmányosság helyreállítására, ám nem éltek vele.
Az ideiglenesnek szánt alaptörvény miatt azonban egyre jobban elmélyül az alkotmányos válság.
Ennek felszámolására egyetlen megoldási minta kínálkozik ma, mert az alkotmányos rend helyreállítására nincs alkalmas és hivatalos szerve a jelenleg de jure illegitim államnak.
Ez a minta alapján - ahogy 1920-ban történt – vissza kell nyúlni a nemzet egyetemességéhez, mert a szokásjog a szükséghelyzetet nemcsak indítóoknak tekinti a kivételes szabályozásra, hanem önmaga törvényesítette jogalapnak is. - Ilyenkor a nemzet közvetlenül törvényesít a szokásjog kútfői alapján. A nemzetnek mint népszuverenitás megtestesítőjének és mint végső alkotmányos tényezőnek önmagához kell fordulnia, hogy helyreállítsa az alkotmányos rendet, ha a hatalom bitorlói nem teszik ezt meg.
- Az Alkotmányos Rendet Helyreállító Nemzetgyűlésen közmegeggyezéssel létrejövő Alaptörvény hatályba helyezése kizárólag a saját joga és kötelességszerű feladata.
- A Nemzetgyűlés a jogfolytonosság helyreállításának kérdésében és az alaptörvény megerősítésében – a közvetlen demokrácia intézményéhez fordul -,s működésének befejezése után népszavazást kezdeményez.
Remélem nem volt túl bonyolult!
Tisztelettel: dr Bene Gábor