Harminc ország adatait hasonlították össze, és az a nem meglepő eredmény született, hogy Norvégiában és Dániában költik a legtöbbet a gyerekekre, míg a legkevesebbet Törökországban, Mexikóban és Lengyelországban. A gyermekszegénységet összevető adatsor szerint az OECD-országokban minden nyolcadik gyerek szegény. Az Egyesült Államokban minden negyedik, míg Magyarországon - legalábbis e vizsgálat szerint - minden tizenegyedik.

Meglepő lehet, de a gyerekek egészségügyi ellátását és biztonságát vizsgáló kategóriát Szlovákia nyerte, megelőzve Izlandot és Svédországot. A védőoltási programok hatékonyságát viszont Magyarországon ítélték a legjobbnak.

Oktatás kategóriában Magyarország a 12., az úgynevezett "iskolai élet minősége" kategóriában pedig a hetedik helyen végzett. Előbbi az oktatás eredményeit és a kimaradók arányát, utóbbi pedig a gyerekek közérzetét vizsgálta az iskolában. Magyarországon 27,6 százalék állította, hogy szeret iskolába járni, míg a finn gyerekek mindössze 16, a csehek alig 12 százaléka mondta ugyanezt.

A vizsgált országok közül Magyarországon a negyedik legrosszabb a dohányzó fiatalok aránya. A 15 éves gyerekek 21 százaléka gyújt rá legalább egyszer egy héten, szemben az OECD-átlaggal, ami 17 százalék. Alkoholfogyasztási mutatóink egy fokkal jobbak: itt Magyarország a hatodik legrosszabb helyen végzett. A 13 és 15 éves korosztály összesített adatai szerint nálunk a gyerekek 23 százaléka volt már részeg legalább kétszer életében. Az OECD-átlag 19 százalék, a legrosszabbul teljesítő Nagy-Britanniában a gyerekek 33, Dániában 31, Finnországban 28 százaléka rúgott már be.