Bőnyben nem kell félni fegyveres szélsőségesektől

A miniszter hangsúlyozta: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) "információt kapott arról, egyes helyeken szélsőségesnek tekinthető szervezetek tagjai fegyverekkel tesznek valamit".

Mint mondta, ott, ahol ez "a bűncselekmény határát elérte", az NNI beavatkozott, és több északkelet-magyarországi helyszínen fegyvereket foglalt le. Ott, ahol nincs bűncselekményre utaló nyom, csak kockázatok látszanak, ennek megfelelően jár el az NNI és az NBH - tette hozzá.

Bőnyre utalva megjegyezte: "ez a helyszín az én ismeretem szerint nem került elő, mint olyan helyszín, amire figyelni kell", de az NNI vizsgálja, hogy "történt-e ott valami", az bűncselekmény-e, és ha igen, akkor ki követte el.

A tárca vezetője hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban a kormány magatartása világosabbá vált a szélsőségesekkel kapcsolatban.

"Minden, ami a politikai véleménynyilvánítás alkotmányos határát átlépi, azzal kapcsolatban a törvény minden eszközét használni kell, használni is fogjuk, legyen az utcai zavargás, egyesülési joggal visszaélés vagy adott esetben olyan, fegyverrel elkövetett visszaélés, amiket a köztársaság törvényei nem engednek meg" - szögezte le.
Draskovics Tibor nyomatékosította: "ha van új kihívás, a kormány úgy irányítja a rendészeti szerveket, hogy a polgárok nyugalmát, biztonságát garantálni tudja, ez fog történni ebben az ügyben is".

A Magyar Televízió Híradójának hétfői információi szerint Bőny külterületén működött az a hungarista kiképzőtábor, ahol júliusban német neonácik is gyakorlatoztak. Az MTV képeinek tanúsága szerint még mindig ki van függesztve a házirend, amely szerint a tábor területére melegek, zsidók és cigányok nem léphetnek be.

Az MTI munkatársa kedden Bőnyben találkozott a nem bejegyzett Magyar Nemzeti Arcvonal mozgalom vezetőjével. Györkös István - akit az 1990-es évek elején közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt egy évre elítéltek - elismerte, hogy a tulajdonában lévő erdős területen szerveznek táborokat, de azt cáfolta, hogy azon külföldiek, így német neonácik gyakorlatoztak volna. Állítása szerint lőszer helyett festékkel vagy műanyag golyóval lőnek célra.

A Magyarországi Munkáspárt 2006 szombaton nyílt levélben kérte Bajnai Gordon miniszterelnöktől, indítson vizsgálatot a német neonácik júliusban tartott magyarországi kiképzése ügyében. A Vajnai Attila elnökhelyettes által küldött levélben az áll, hogy a Junge Welt című német újságból tudomásukra jutott: a német neonácik júliusban a Magyar Nemzeti Arcvonal katonai táborában közelharc- és fegyveres kiképzést kaptak.

"A Magyar Köztársaság az 1947-es párizsi békeszerződés aláírásával vállalta, hogy feloszlatja a területén működő náci szervezeteket, és megakadályozza új szervezetek alakítását, azok működését" - áll a levélben, melyet Vajnai Attila mellett Tamás Gáspár Miklós filozófus, Droppa György, a Zöld Baloldal elnöke, Trasciatti Attila, a Fiatal Baloldali Unió képviselője, Hirschler Tamás, a Magyar Antifasiszta Liga elnöke és Gold József Márton, a Civil Parlament Szövetség elnöke írt alá.

A Junge Welt Cél a megsemmisítés című írásában a nemzetközi "baráti kört" ismertetve kitért arra, hogy e csoportok egyik internetes oldalán június végén figyelemfelhívó előzetes jelent meg a militáns Magyar Nemzeti Arcvonal félkatonai táborában július 10. és 14. között sorra kerülő kiképzésről.

A Népszabadság május 8-ai számában írt arról, hogy katonai gyakorlatokat tartanak, harcászati táborokat szerveznek a hungaristák, folyik a kiképzés; a demokrácia pusztulására, a "tűzben, mocsokban és vérben születő új világ eljövetelére készülnek".

A Magyar Nemzeti Arcvonal az 1990-es évek végén bukkant fel a magyar sajtóban: 1997-ben ez a szervezet tartotta az első megemlékezést Budapesten arról, hogy 1945. február 11-én több tízezer német és magyar katona tört ki a Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból.