Pocakos dinó a krétakorból

A terizinoszaurusz maradványai segítenek megfejteni, hogy miként fejlődtek ki az ősidőkben a vegetáriánus és húsevő dinoszauruszok. E lelet fényében feltételezhető, hogy az olyan vérszomjas ragadozó, mint például a velociraptor, melynek két faja ismert, növényevő felmenőkkel dicsekedhet - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://livescience.com).

A pocakos dinoszaurusz, amely a Nothronychus graffami tudományos nevet kapta, mintegy 93 millió évvel ezelőtt élt. Magassága elérhette a négy métert, csőrös szájjal büszkélkedhetett, mellső végtagjai pedig 22 centiméteres, sarló alakú karmokban végződtek.

A dinoszaurusz vaskos hátsó lábai, hosszú, tekervényes bélrendszere és néhány más anatómiai jellegzetessége arra enged következtetni, hogy a nehézléptű óriás inkább növényekkel táplálkozott, mintsem zsákmányra vadászott volna.

"Sok időbe telik, míg az emésztőrendszer teljesen feldolgozza a növényeket. Ezért a vegetáriánus koszton élő dinoszauruszoknak hosszú béltraktusra kellett szert tenniük, hogy kinyerjék a növényekből a létfenntartásukhoz szükséges energiát" - magyarázta a kutatást irányító Lindsay Zanno, a chicagói Field Múzeum paleontológusa.

A Nothronychus graffami anatómiai jellegzetességei megegyeznek más terizinoszauruszok testi felépítésével. Utóbbiak a maniraptora ("kezes rablók") dinoszauruszokhoz tartoztak, amelyek a feltételezések szerint a madarakkal közös ősökkel rendelkeztek. (A két csoport 150 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban vált szét).

Míg a legtöbb teropoda ("szörnylábú"), azaz hüllőmedencéjű dinoszaurusz, például a Tyrannosaurus rex, vagy a velociraptor, húsevő volt, a terizinoszaurusz a jelek szerint növényevő volt.

Lindsay Zanno és kollégái, hogy kiderítsék, miként "választottak" étrendet a teropodák, összehasonlították a Nothronychus graffami anatómiai felépítését 75 más teropodaegyed csontvázával. A kutatás arra derített fényt, hogy a növényevő terizinoszauruszok, mint amilyen a Nothronychus graffami volt, a maniraptorák legősibb csoportjához tartoznak. Ez viszont azt jelenti, hogy a növényevés az evolúciójuk korai szakaszában jellemezte a maniraptora-dinoszauruszokat.

"Eddig azt gondoltuk, hogy a növényevő teropodák voltak a ritka kivételek, úgy véltük, hogy a húsevőkből fejlődtek ki" - magyarázta Lindsay Zanno.

A kutatás során ennek a fordítottja derült ki - a vegetáriánus táplálkozás, vagy legalábbis a vegyes "koszt" a maniraptoracsoportra a kezdetektől jellemző volt.

"A maniraptora-dinoszauruszok több vonala a jelek szerint még ha húsevő is volt, valamennyi növényt mégis fogyasztott. Ezt a képességet a csoport közös ősétől örökölhették. Az olyan ragadozók, mint a Velociraptor, a későbbi fejlődésük során tértek át a kizárólagos húsevésre"- mutatott rá Lindsay Zanno.

A kutatók szerint a növényevés képessége előnyt jelentett a maniraptora-dinoszauruszoknak a húsevőkkel szemben.

"Valami történt a maniraptora-dinoszauruszok korai evolúciója során, ami hihetetlen sokféleségükhöz köthető. Az a képességük, hogy a húson kívül más táplálékot is fogyasztottak, sikeres túlélési stratégiájuk része volt" - tette hozzá az amerikai paleontológus.