Külföld
Európai Parlament, Te drága!
Az Európai Parlament következő, 2009-2014 közötti ciklusa újra lehetőséget ad arra, hogy a képviselők bebizonyítsák a választópolgároknak: valóban szükség van a munkájukra. Most még euroszkepticizmus nélkül, pusztán józan ésszel a következőt mondhatjuk: elég nagy luxus nekünk az EP léte.
Az európai integrációt aligha, annak mélységét és a jelenlegi intézményrendszert viszont természetesen lehet – és kell – kellő kritikával illetni. Az Európai Parlament eddigi tevékenysége joggal bírálható és az európai polgárok joggal várhatják el, hogy a következő ciklusban már ésszerűbben, költséghatékonyabban és gyorsabban működjön az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve.
Miről dönthet az EP?
Forrás: euvonal.hu
Az Európai Parlament felhatalmazással bír az európai jogszabályok (azaz az irányelvek és rendeletek) meghozatalára. Ezeket a jogszabályokat azonban csak az Európai Tanáccsal közösen hozhatja meg az EP. A legfontosabb ügy, a költségvetés elfogadása is a két intézmény együttműködésével valósulhat meg.
A legfontosabb kérdésekben, az ún. érzékeny területeken (ilyen az adóügy és a mezőgazdaság is) az Európai Parlamentet csak konzultációs jogkör illeti meg, mert ezekben az ügyekben az Európai Tanács szava a döntő.
Az EP hatásköre tehát – bár egyre nő – meglehetősen korlátozott. Az elmúlt években főleg egyes fogyasztóvédelmi szabályok meghozatalával hívta fel magára a figyelmet. A "pénzosztást" azonban nem az EP koordinálja, hanem a Tanács (és az Európai Bizottság különböző szervei).
Az Európai Parlamentnek a jogalkotás mellett jelentős ellenőrzési jogköre is van. Lényegében az Európai Unió összes szervét ellenőrizhetik a képviselők, és rajtuk keresztül természetesen az állampolgárok.
Forrás: mti.hu
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért nincs több hatásköre az Unió egyetlen követlenül választott (s így a legdemokratikusabb felhatalmazással bíró) testületének?
Az válasz az az, hogy a tagállamok vezetői maguknak tartják fenn a jogot arra, hogy a legfontosabb kérdésekben döntsenek. Így a tényleges hatalom egyrészt az Európai Tanács, másrészt pedig – a szubszidiarizmus elve miatt – a tagállamok kezében maradt. Ez az állapot nagyban megváltozhatna az Európai Alkotmányszerződés (vagy annak finomított változatának, a Lisszaboni Szerződés) elfogadásával.
Mit fognak csinálni a következő ciklusban?
A 2009-2014 közötti időszakban további egységes szabályozásokat fognak megalkotni a tervek szerint. Az optimista forgatókönyv szerint addigra már életbe lép a Lisszaboni Szerződés, így nagyobb hatalmat kapnak. Ami behatárolja a mozgásterüket az az, hogy az Uniónak hétéves költségvetési ciklusai vannak, s ezért már 2013-ig van költségvetése, ezen tehát nem változtathatnak számottevően.
A leglényegesebb ügyek, amelyekben döntés várható:
– a pénzintézetekre vonatkozó tőkekövetelményi, fizetőképességi előírásokat kiterjesztik, létrehozzák az európai felügyeleti rendszert,
– a légi közlekedés után a busz-, teherautó- illetve hajóközlekedésre is egységes szabályozást fogadnak majd el,
– az élelmiszerek címkézését is modernizálnák, a jövőben várhatóan több jellemzőt is fel kellene töüntetni rajta,
– sztáznák, hogy milyen feltételekkel vehető igénybe az egészségügyi ellátás egy másik EU-tagországban,
– döntenek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos jogszabályokról is,
– szavaznak az új menedékjogi szabályokról is,
– a számunkra az egyik legfontosabb kérdésről is döntenek, ez pedig a közös európai agrárpolitika felülvizsgálata (ezen a területen jelentősen erősödnének a jogosítványai, ha életbe lépne a Lisszaboni Szerződés),
– a további bővítés is esedékes lesz, elsősorban Horvátország, Törökország és Macedónia lehet az EU tagja.
Forrás: HírExtra/euparl.eu/euvonal.hu