Folytassa, Barroso!

Az Európai Néppárt (EPP) múlt héten Varsóban tartotta meg a kongresszusát. A résztvevő európai politikusok és tagállami vezetők megállapodtak az EPP követendő politikai irányvonalaiban, s ezt a találkozó végén kiadott közös nyilatkozatban is megerősítették.

A kongresszus egyik legfontosabb döntése volt, amikor az EPP elnöke, Wilfried Martens megerősítette, hogy újra José Manuel Barrosot jelölik az Európai Bizottság elnöki
posztjára.

A bejelentéssel – amely nem okozott meglepetést, mert már tavaly kiderült – most már tehát hivatalossá vált, hogy elégedettek a Barroso vezette Bizottság munkájával.
Barroso esélyei akkor nőnek 100 százalékra, ha az EPP megnyeri a június 4-7. között tartandó európai parlamenti választásokat és így – mint a Parlament legnagyobb frakciója – az EPP jelölheti a Bizottság elnökét. Igaz, ez utóbbi csak íratlan szabályként él az európai politikai gyakorlatban, bár ezt a szokást valószínűleg nem szakítják meg, hiszen eddig mindig betartották.

Hivatalos jelöltté választását követően a kongresszusi teremben Barroso az értékekről beszélt. Az Európai Bizottság elnöke a jelenlegi gazdasági válságot is az értékek válságának nevezte, elmondta: „az Európai Néppártnak az a célja, hogy a globális pénzügyi rendszert is etikai alapokra fektesse”.

A Barrosot követő szónokok közül a francia és a luxemburgi miniszterelnök szavait érdemes még kiemelni. A francia miniszterelnök, Francois Fillon elmondta, hogy olyan Bizottságot szeretne látni, amely „képes a javaslatok útját egyengetni és megoldásokat felajánlani a zsákutcának tűnő helyzetekben”. A luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker pedig hangsúlyozta: „fontos, hogy a Bizottság maradjon Európa motorja, és ne alakuljon át a Tanács valamiféle titkárságává, amely csak azért dolgozik, hogy kielégítse a tagállamok igényeit”.

Fel van adva tehát a lecke Barrosonak, aki az elmúlt években nem túl karakteres politikát folytatva nem igazán tudott „elszakadni” az Európai Tanácstól és nem tudott egy újfajta erős központi irányítást megszervezni az Európai Bizottsággal.

Szociális piacgazdaságot!

A kongresszuson természetesen szó volt még a gazdasági válságról is. Jean-Claude Juncker arra kérte a kongresszus résztvevőit, ne gondoljanak úgy a szociális kérdésekre, mintha azok kezelése kizárólag a szocialisták privilégiuma lenne. Joseph Daul, az Európai Néppárt-Európai Demokraták közös parlamenti frakciójának vezetője szerint azonban ez épp fordítva van, mert „csak azok a szocialisták sikeresek az Európai Unióban, akik programjukat a közép-jobb politikákhoz igazították”.

Angela Merkel német kancellár is úgy látta, hogy igazán a jobboldal tudja érvényre juttatni a szociális piacgazdaságot. A kancellár úgy vélte, hogy az EPP kötelessége „humánussá tenni a globalizációt”, és leszögezte: „éppen ezért tartom fontosnak, hogy a szociális piacgazdaság szellemiségét őrző Lisszaboni Szerződés elfogadásra kerüljön. Európának meg kell erősödnie a gazdasági válságot követően. Jelenleg a kontinens elég messze van attól, hogy elérje a Lisszaboni Stratégia gazdasági, szociális és környezeti megújulásra vonatkozó céljait. Európa csak akkor tud szembenézni ezekkel a kihívásokkal, ha egységes illetve, ha az egyént helyezi a politikáinak középpontjába”.

Kemény hangú közös nyilatkozat

Az EPP végül teljes konszenzussal fogadta el a záró nyilatkozatát, melyben amellett, hogy a kongresszuson elhatározott irányvonalat erősítették meg, egyben támadást intéznek legnagyobb rivális, az Európai Szocialisták Pártja ellen is.

„A szocialisták arra használják az Európában dúló válságot, hogy a baloldali politikákat előtérbe helyezzék. Ez munkahelyeket szüntet meg és lerontja Európa pozícióját a világban. Mi azonban meg vagyunk róla győződve, hogy a szociális piacgazdaságról alkotott képünk a legjobb válasz erre a válságra.”

Kiemelték továbbá, hogy Európának továbbra is a „hagyományos értékek”, azaz a zsidó-keresztény kultúra öröksége és gyökerei mentén kell felépítenie önmagát.

„Európának lélekre van szüksége”

A kongresszuson éles vita folyt az EU bővítésének kérdéséről. A záró nyilatkozatba nem került be ezzel kapcsolatban konkrétum, de a dokumentum egyes pontjaiból kiderül, hogy Horvátország az egyetlen ország, amely számíthat a csatlakozási tárgyalások lezárására a közeljövőben (továbbra sincs tehát jelentős támogatottsága Törökországnak).

A legmerevebb elutasítás ezúttal is francia részről jött. A kongresszuson feltűnően aktív Francois Fillon francia miniszterelnök szerint: „az Európai Uniónak nem lehet célja egy folyamatosan bővülő Európa. Európának határokra van szüksége, hogy képes legyen európai öntudatot kiépíteni, illetve azért, hogy az európai ideálkép materializálódni tudjon”.

„Európának lélekre van szüksége” – summázta mondanivalóját Fillon.

A nagy többség egyetértett a franciákkal, azonban Silvio Berlusconi ismét különvéleményt fogalmazott meg.

Az olasz miniszterelnök támogatja Törökország uniós csatlakozását, sőt, hallgatóságát azzal is meglepte, ahogyan Fehéroroszországról beszélt. Berlusconi szerint a hatalmas demokrácia-deficittel rendelkező ország „képes valódi demokráciává alakulni”. (Véleményét senki sem osztotta, vélhetőleg ő is csak a szereplési vágya miatt mondta ezt, s talán ezzel is egy gesztust akart tenni a fehérorosz államfőnek, Alekszandr Lukasenkonak, akivel néhány nappal korábban találkozott.)

„A beszéd nem egyezik a tettekkel”

A Néppárt nyilatkozatára reagált az Európai Szocialisták Pártjának vezető politikusa, Poul Nyrup Rasmussen (aki nyártól a NATO főtitkára lesz).

Rasmussen írásos nyilatkozatában arra kívánta a közvéleményt figyelmeztetni, hogy „óriási szakadék tátong aközött, amit az EPP mond, és, amit végül tesz. A néppárti retorika nem egyezik meg a tetteikkel”.

„Az EPP nyilatkozata szerint az új munkahelyek teremtése a legfőbb céljuk. Ugyanakkor korábban már leszögezték, hogy Európának nem kell tovább küzdenie a munkanélküliség ellen. A G20-ak áprilisi találkozóján az európai konzervatív vezetők elutasították Barack Obama és Gordon Brown javaslatát, ami új állásokat létrehozó beruházások ösztönzésére vonatkozott. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy egyértelművé tették, hogy úgy vélik, Európa már így is eleget tett” – mutatott rá az ellentmondásokra a népszerű baloldali politikus.