Kovács Tibor (MSZP) elmondta: a kormány 199 fős parlamentre és egyfordulós, listás választási rendszerre tett javaslatát tekintik tárgyalási alapnak.

Navracsics Tibor azt mondta, a Fidesz kisebb parlamentről szóló javaslata megfelezné a listán és az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok számát, így körülbelül 193 fős parlament jönne létre - mondta. A párt 2006-ban benyújtott alkotmánymódosítása 200 főben maximalizálná a létszámot, így ez még adna játékteret a csökkentésből adódó esetleges aránytalanságok korrigálására - tette hozzá.

Az MTI kérdésére a Fidesz frakcióvezetője közölte: jónak tartja a kétfordulós rendszert és az ötszázalékos küszöböt. Úgy vélte, hogy ha tárgyalások kezdődnek a választási rendszerről, akkor mindenről lehet egyeztetni, de a vegyes rendszert mindenképpen fenn kell tartani.

Navracsics Tibor szerint ugyanis a demokratikus átmenet során kialakított közjogi alapok egyik legsikeresebb része volt a magyar választójogi szabályozás, amely a pártlisták és az egyéni választókörzetek révén ötvözte az arányosságot és a személyes kapcsolatot a politikus és a választópolgár között.

Ez a rendszer mind a mai napig közmegegyezésnek örvendett, ezt rúgta fel Gyurcsány Ferenc, amikor vasárnap egy választópolgároktól elszakított pártlistás rendszert javasolt - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.

Szerinte a tisztán listás rendszerrel alapvetően változna meg a magyar politika jellege, a politikusnak ugyanis nem a választóknak, hanem a pártközpontoknak kellene megfelelnie, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely kényszeríti a politikust a személyes kapcsolattartásra. Ugyanakkor a választópolgárnak is fontos, hogy személy szerint ki a képviselője.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy megértik Gyurcsány Ferenc szempontjait, hiszen valószínűleg "ő akar ura lenni az MSZP következő listájának és következő frakciójának", így megpróbálja kiiktatni rendszerből a számára esetleg veszélyt jelentő egyéni képviselőket.

Navracsics Tibor szerint viszont éppen a kormány volt az, amely az elmúlt három évben mindent megtett, hogy ne folyjanak érdemi tárgyalások a kisebb parlamentről, a kisebb önkormányzatokról, a közjogi politikáról és a takarékoskodásról, hiszen 67-szer szavazták le a parlamentben a Fidesz kisebb parlamentről szóló javaslatát, nem vették napirendre a megyei önkormányzatok képviselőtestületeinek létszámát megfelező indítványt, és nem voltak hajlandóak tárgyalni Kósa Lajos és Tarlós István budapesti közigazgatást átalakító javaslatáról sem.

Ezzel szemben mi inkább azt várnánk el a kormánytól, hogy hatékony gazdasági lépéseket tegyen, állítsa meg a forint ámokfutását, juttassa pénzhez a gazdaságot és tegyen meg mindet kis-és középvállalkozások támogatása érdekében - hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.

Mint mondta, gesztusnak jó lehet a közjogi törvénycsomag, de az államháztartásra és a költségvetésre gyakorolt megtakarítási hatása "majdhogynem a nullával egyenlő", vagy legalábbis nagyságrendekkel marad el attól, mint ami szükséges lehet a kiadáscsökkentésben.

Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese újságíróknak azt mondta, korábban a Fidesznek ugyan volt egy alkotmánymódosító javaslata, amellyel kétszáz főben határozta volna meg az Országgyűlés létszámát, de ennek az alkalmazása nem történhetett volna meg, mert módosítani kellett volna a választójogi törvényt is, aminek a menetét viszont nem dolgozták ki.
Utalt arra, hogy a kisebb létszámú parlamentről szóló egyeztetéseken nem született megállapodás arról, milyen választási rendszer: egyéni kerületi, listás vagy vegyes rendszer legyen-e, illetve egy- vagy kétfordulós legyen-e az országgyűlési választás.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány 199 fős parlamentre és egyfordulós, listás választási rendszerre tett javaslatát tekintik tárgyalási alapnak, hiszen tudják: kétharmados támogatást igénylő jogszabályokról van szó.

Kovács Tibor elmondta, hogy a képviselői juttatások átláthatóvá tételére, azaz adókötelessé tételére konkrét javaslatai voltak az MSZP-nek, de azokat nem támogatta a Fidesz.

A frakcióvezető-helyettes kitért arra, hogy kezdeményezik az önkormányzati képviselők számának felére csökkentését, amely négy év alatt mintegy 100 milliárd forintos megtakarítást jelentene. Megjegyezte, ez is olyan kérdés, amelyben a pártoknak egyetértésre kellene jutni.