A Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központjának vezetője hozzátette: az egyén sokat tehet azért, hogy örökletes hajlamait ellensúlyozza, így azokból ne legyen betegség.

A legtöbb viselkedészavar esetén a genetika hajlamosított tényezőkről beszél, vagyis bizonyos génváltozatok esetén az ember hajlamosabb mondjuk nagyon félős, vagy nagyon támadó lenni - közölte az InfoRádióval Pléh Csaba pszichológus professzor, akadémikus.

A Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központjának vezetője kifejtette: ha valakit a génváltozatok szorongóvá tesznek, akkor könnyebben megtanul bizonyos helyzetekben félni, de ahhoz kellenek fenyegető helyzetek, hogy a klinikai szorongás kialakuljon.

A modern társadalom a saját életének megszervezésével sokat tett azért, hogy megváltoztassa azt a környezetet, ami a hajlamokból betegségekhez vezethet, ugyanakkor nem szabad feladni azt a küzdelmet, hogy kevésbé stresszessé, jobban elfogadóbbá tegyük a környezetet, így kevesebb szorongó ember lehet - fogalmazott Pléh Csaba.

A professzor szerint az egyén sokat tehet azért, hogy örökletes hajlamait ellensúlyozza különböző szórakozási és sportolási lehetőségekkel, így azokból ne legyen betegség. Nem gondolhatjuk, hogy tehetetlenek vagyunk - tette hozzá.