Év végéig összeülnek a reformátusok

Az egyházmegyei közgyűlések hatévenként tartott alakuló ülésén az egyházmegyét vezető esperes programot hirdet, majd megválasztják az MRE négy egyházkerületi közgyűlésének tagjait, ezen kívül voksolnak az egyházmegyei tisztségviselőkre, így a jegyzőkre, számvevőkre, pénztárosokra, bírókra, levéltárosokra. Az egyházmegyei közgyűléseknek legalább egyszer kell évente összeülniük a református törvény szerint - folytatta.

Az egyházmegyei közgyűlés feladatai közé tartozik a költségvetés és a zárszámadás megszavazása, valamint a döntés az egyházközségek esetleges szétválásáról, összevonásáról. A költségvetés minden egyházmegyében szűkül az országos szintű, egyházakat is érintő megszorítások miatt - mutatott rá.

A két ülés közötti időszakban az egyházmegyei tanács és az egyházmegyei bizottságok - például diakóniai (szeretetszolgálati), sajtóügyi, oktatási - viszik az operatív ügyeket - közölte.

Kocsis Márta elmondása szerint az egyházmegyei gyűléseknek a lelkészek hivatásuknál fogva tagjaik, melléjük választottak november 30-ig a presbitériumok világi képviselőket. Az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűléseknek egyre több lelkésznő is tagja, mivel az egyházban folyamatosan növekszik a számuk, sőt az egyik egyházmegyében van már női esperes is. Ugyancsak nő a fiatal lelkészek száma, mert az utóbbi időszakban egyre több lelkészt képeztek.

Megemlítette, hogy két egyházmegyében nem tudták befejezni a választást, mert jogorvoslat van folyamatban. Közülük az egyikben szavazategyenlőség alakult ki, a másikban a három esperesjelölt közül egyik sem érte el a szükséges 50 százalékos támogatottságot, itt újra kell szavazni. Ebben a két egyházmegyében várhatóan január elején ül össze az új egyházmegyei közgyűlés.