A Korán segített a meggyilkolt elnök holttestének azonosításában
Egy arannyal díszített apró Korán segítségével sikerült azonosítani Afganisztán harminc éve meggyilkolt első elnökének holttestét.Mohammed Daúdot a szovjet támogatással végrehajtott 1978-as katonai puccsban végezték ki családjának több tagjával és közeli
2008. december 6. szombat 08:17 - Hírextra
A holttesteket titokban hantolták el, és a sírokat három évtized után, idén nyár elején találtak meg.
A hatóságokat a puccs egyik részvevője, egy volt tábornok vezette nyomra. Kabultól keletre, a hírhedt Policsakri börtön közelében két tömegsírt találtak, az egyikben 16, a másikban 12 holttesttel.
A holttestek azonosítása hat hónapig tartott. Végül az egyik tetem mellől előkerült díszes Korán segítségével oldották meg a talányt, hogy valóban Daúd és társai földi maradványait találták-e meg. Sikerült ugyanis kinyomozni, hogy a kötet az elnöké volt. "Szaúd-Arábia uralkodójától kapta egy hivatalos látogatás alkalmából" - mondta Ahmad Farid Raaid, a vizsgálatot végző egészségügyi minisztérium szóvivője.
Mohammed Daúd halálának napját sok afgán az ország történetének legsötétebb napjának tartja, mert a puccsot évtizedes szovjet megszállás, polgárháború és az iszlamista tálibok hatalomra kerülése követte. Az 1978-as katonai hatalomátvétel óta becslések szerint mintegy kétmillió afgán vesztette életét, és több mint hatmillió elmenekült az országból.
Az első afgán elnök egyébként maga is puccsal került hatalomra 1973-ban, kihasználva unokatestvére, Mohammed Zahír Sah, az utolsó afgán király távollétét. A hatalomban Daúd megpróbált szembeszállni az iszlamisták befolyásával, köztársaságot hozott létre, reformokat vezetett be, és bár sorozatban kötötte a Szovjetunióval a szerződéseket, jó kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a Nyugattal is. Gazdasági és belpolitikai intézkedései azonban 1978. április 27-én forradalomhoz vezettek, és a fegyveres erők megdöntötték kormányát.
Egy évvel később bevonultak a szovjetek és megszállva tartották az országot egészen 1989-ig, a szovjet birodalom összeomlásáig. A kivonulás után tovább folytatódott a zűrzavar, majd a tálibok diktatúrája következett, amelyet 2001-ben megdöntöttek az Egyesült Államok vezette koalíciós erők, de az országban azóta sincs nyugalom.