Az LMP szerint a hitelválság valódi alapja a fogyasztás gyors és állandó növelhetőségébe vetett hit volt, amely ellehetetlenített minden, ön- és közösségi korlátozást javasló politikai törekvést. A pénzügyi krízis nem egyszerűen működési zavar, hanem a piacok önszabályozására és a végtelen növekedésre épülő gazdasági modell válságtünete is.

Igazi ökológiai szerveződésként az LMP rámutat arra is, hogy a gazdasági válság nem az egyetlen probléma: a természeti erőforrások túlhasználata és a növekvő üvegházgáz-kibocsátás egyre fenyegetőbb környezeti válságot eredményez. Hangsúlyozzák azt is, hogy mindemellett szociális válság is tapasztalható: a tömeges szegénység és éhezés, az országokon belül és az országok között is egyre növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek aggasztó méretűek. A környezeti és a szociális krízist ugyanúgy a szabályozatlan vagy rosszul szabályozott piacok működése okozza. Az LMP szerint a három válság nem független egymástól, sőt erősíthetik egymást.

Magyarország rosszul áll

Az LMP számára egyértelmű, hogy hazánkat a pénzügyi válság súlyosan érintette, és rávilágított az országunk sebezhetőségére is. Ez, a szervezet szerint részben az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájából, részben a mai globális gazdasági rendszer szerkezetéből fakad. Az utóbbi hét év rossz kormányzati döntései miatt hazánk ma a világon a harmadik legrosszabbul álló ország a devizatartalék/külső adósság arányának tekintetében. Ezért duplázódott meg az államadósság, és emiatt rendkívül magasak a forintkamatok, az utóbbi ösztönözte elsősorban a nagyarányú devizahitelezést is.

Mindenki számára ismert, hogy a pénzügyi válság elhárítására hazánk jelentős hitelkeretet kapott az IMF-től és az Európai Uniótól, amivel két komoly veszély is elhárult. Erre azért volt szükség, hogy az állam finanszírozni tudja saját kiadásait. Az LMP egyetért a szakértők elemzéseivel, miszerint a kölcsönnel és az elnyerése érdekében hozott intézkedésekkel az azonnali összeomlás veszélye elhárult. De a válság nem múlt el, itt van ugyanis a recesszió – teszik hozzá.

A kilábalás útja

Az LMP szerint a legfontosabb feladat most, hogy stabilizáljuk az ország pénzügyi helyzetét. Ezután jöhet a gazdasági válságból való kilábalás. A pénzügyi helyzetet stabilizálni a költségvetési hiány csökkentésével lehet, és el kell fogadni hozzá a közpénzügyi törvényt is. Ezen kívül mielőbb csatlakozni kell az ERM2 rendszerhez és az euróövezethez, valamint úgy vélik, a rendelkezésre álló IMF-EU hitelkeretből ki kell váltani a magasabb kamatozású hiteleket. A jelenleg 11 milliárd euró nagyságú állampapír-állomány csökkenésével kisebb lesz a kockázata annak, hogy a befektetők ezt a tőkét hirtelen kivonva újabb pénzügyi válságot okozzanak – teszik hozzá.

Hosszú távon a külső adósságpályát kellene rendbe hozni és fenntarthatóvá tenni, hogy csökkenjen a reálkamat – állítja a szervezet. Felhívják a figyelmet arra, hogy jelenleg a GDP 7 százaléka vándorol évente külföldre kamat és osztalék formájában. Az adósságállományt viszont csak úgy lehet érdemben csökkenteni, ha gazdaságunk és az állam bevételei növekednek.

Politikai problémák

Az LMB tart a szélsőséges politikai erők megerősödésétől is. Ha a gazdasági növekedés csökken, nő a munkanélküliség: a szegénység mélyülésével a társadalom instabilabbá válik – érvel a szervezet.

„A globális válság lehetőséget kínál arra, hogy az összeomlás elkerülése után ne ugyanazt az instabil, igazságtalan és környezetileg fenntarthatatlan rendszert foltozgassuk tovább, hanem újat építsünk” – állítják. A gazdaságnak az LMB szerint, úgy kell új lendületet adni, hogy az ne az erőforrások túlhasználatához és a szegénység konzerválásához vezessen, hanem egy kevésbé energia- és erőforrásintenzív, nagyobb önrendelkezést biztosító rendszert hozzon létre, amelyben magasabb a foglalkoztatás és a közjavakhoz egyenlőbb a hozzáférés.

Ökológiai ugrásra van szükség – hirdeti az LMB – ehhez pedig központi válságkezelő intézkedések kellenek. Ezek közül a legfontosabb, hogy erősítsük a helyi gazdaság és a zöld piac súlyát a gazdaságban. Jelentős közösségi beruházásokra van szükség az energiahatékonyság és többek között az ökológiai építőipar, a megújuló energiák, a fenntartható közösségi közlekedés, a hulladékgazdálkodás, az ökológiai mezőgazdálkodás területén.

Az LMB szigorú globális és lokális szintű erőforrás-kvótákat vezetne be. A közszolgáltatások (oktatás, víz és csatorna, közösségi közlekedés, az egészségügy finanszírozása) privatizációja helyett azok fejlesztését, egyenlőbb hozzáférést és hatékonyabb működtetést szeretnének.