Nem fellebbeznek a vörös csillag ügyében

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden közzétett döntésében azt állapította meg, hogy sérült Vajnai Attila joga a szabad véleménynyilvánításhoz, amikor önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság 2005-ben elmarasztalta.

Vajnai Attila, a Munkáspárt egykori, a Magyarországi Munkáspárt 2006 jelenlegi alelnöke azt követően indított pert a Magyar Állam ellen Strasbourgban, hogy idehaza jogerősen elmarasztalták a magyar jogszabályok által tiltott önkényuralmi jelképnek minősített vörös csillag viselése miatt.
A kommunista politikus ellen azért indult eljárás, mert 2003 februárjában - a Munkáspárt alelnökeként - egy utcai rendezvényen ötágú vörös csillagot tűzött zakójára.

A strasbourgi székhelyű bíróság június 17-én meghozott, de csak kedden közzétett döntésében megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó magyar büntetőjogi szabályok önmagában a vörös csillag viselését is büntethetővé teszik, nem igénylik annak bizonyítását, hogy a jelkép puszta közzététele kimeríti a totalitárius propaganda cselekményét. A tilalom túlságosan széleskörű, tekintetbe véve a vörös csillag többes jelentését.

A bíróság elismeri, hogy a kommunizmus alatt elkövetett közismert és tömeges emberi jogi jogsértések hiteltelenné tették a vörös csillagot és ilyen jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a múltbeli áldozatokban és hozzátartozóikban. Ámde - folytatódik a verdikt - csaknem két évtizeddel a pluralizmusba történt átmenet után Magyarország szilárd demokráciának bizonyult, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye.

Lövétei István alkotmányjogász kedden az MTI-nek kifejtette: Magyarország nem köteles közvetlenül, az ítélet alapján megváltoztatni az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó büntetőjogi tényállást azért, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint megsértették Vajnai Attila munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Hozzátette ugyanakkor, hogy hosszú távon hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz.