Holokauszt-megemlékezés Zalaegerszegen

Minden a szavakkal kezdődik - idézte fel Siklósi Vilmos, a hitközség elnöke édesanyja naplójának néhány sorát, majd hozzátette: sajnos ma már nemcsak szavak léteznek, számtalan "égbekiáltó" tett is van.

Úgy fogalmazott: "A mai Magyarországon megjelentek a gyűlölet jelképei: a Magyar Gárda masíroz hazánk utcáin, a jobboldali média bűnbakot keres, az Echo TV-ben nyíltan zsidóznak, SS-ruhában pózoló igazgató kerül az iskola élére, a bírósági épületben - a jog házában - pedig árpádsávos zászlók lengenek."

Minden emlékezés lényege az emlékeztetés, ami azért is nagyon fontos, hogy ami megtörtént, soha többé ne fordulhasson elő - mutatott rá Siklósi Vilmos.

A zalaegerszegi gettóból 1944 júniusában marhavagonokban szállították el a zsidókat - férfiakat, nőket, gyermekeket, időseket - Auschwitzba. Több mint ezerkétszázan váltak a munkaszolgálat és a deportálás áldozatává.

Zalaegerszegen a 40-es években 1400-1500 magyar zsidó élt. A gyásznapon koszorút helyeztek el a gettó és a roma holokauszt áldozatainak emléktábláinál és megemlékezést tartottak a zsidó temetőben is.

A Fejér megyei Tordas és Gyúró képviselő-testülete a közelmúltban a társult intézményként működő tordasi iskola igazgatójává választotta Kosaras Péter Ákos középiskolai tanárt, aki tavaly Waffen-SS egyenruhában pózolt egy fotón, ami később az internetre is felkerült.

A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását kezdeményező polgári per kezdetekor, március 12-én a Fővárosi Bíróságon a tárgyalóterem ajtajában egy piros-fehér sálat viselő fiatalember szűrte meg, kik azok, akik bemehetnek a tárgyalásra.