A püspöki konferenciák jelentősége

A szakember annak kapcsán, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) úgynevezett ad limina látogatásra indul vasárnap Vatikánba, arról beszélt, hogy rendszerint öt évenként utaznak a pápához a nemzeti püspöki konferenciák. A látogatásoknak egyrészt az a célja, hogy jelentést tegyenek a pápának az adott ország katolikus egyházának viszonyairól, másrészt pedig az, hogy közösségileg elzarándokoljanak a szent városba.

A pápánál és a vatikáni hivataloknál tett püspöki látogatások teljes neve "ad limina apostolorum", azaz "az apostolok küszöbénél", utalva ezzel arra, hogy a két legismertebb apostol, Péter és Pál is Rómában, a pápaság székhelyén halt meg, Szent Pétert ráadásul a róla elnevezett római bazilika alatt temették el - közölte.

Elmondása szerint az ötévenkénti periódusoktól a 20. században politikai események vagy a pápák elhalálozása miatt tértek el. Előbbire a kommunizmus 1948-as hatalomátvétele a példa a keleti blokk országaiban, ami után nem nyílt lehetősége a püspököknek a Rómába utazásra, ugyanis a magyar püspökök egy része először 1975-ben mehetett a pápához. Utóbbira éppen II. János Pál pápa halála a példa, ami miatt a magyar püspökök elhalasztották az egyébként 2006-ban esedékes látogatást.

Az ad limina a 700-as években kezdett átmenni a gyakorlatba, amit 1234-ben IX. Gergely pápa kötelezővé tett a püspököknek. Az első időkben a rossz közlekedési viszonyok miatt ritkábban, később a ma ismert ötéves periódusokban látogatták meg a pápát.

A püspöki konferencia rendszerint már hónapokkal Rómába érkezése előtt kitölti a Vatikán kérdőívét, amelyet az ottani hivatalok feldolgoznak, mire kiérkeznek. Ebben többek között a magyarországi keresztségek, esküvők, temetések száma szerepel az utolsó öt évre visszatekintve, ezen kívül megemlítik a szociális, oktatási és karitatív intézmények adatait és a hittanórák, illetve a papok számának alakulását - folytatta.

Rómában az adatok ismeretében fogadják őket a különböző kongregációkban, amelyek a polgári fogalmak szerinti minisztériumoknak felelnek meg. Itt megvitatják a problémáikat, és a pápai hivatalok "kényes kérdéseire" is válaszolniuk kell a püspököknek. A találkozók azonban mégis inkább munkamegbeszélésre hasonlítanak, ahol a párbeszéd hatékonysága a lényeg.
Az összes kongregációt viszont nem keresi fel minden püspök, de van, ahová testületileg is elmennek - mondta Rosdy Pál.

A pápa római hivatalai közül a régebbi, középkori alapításúakat nevezik kongregációknak, amelyek közül a hittani, az istentiszteleti és szentségi, a missziós, illetve a nevelésügyi kongregációt emelte ki a történész. A frissebb alapítású hivatalok a modern kor kihívásaira jöttek létre a II. vatikáni zsinat (1962-1965) határozatainak értelmében, ezeket pápai tanácsoknak nevezik.

Rosdy Pál rámutatott: a pápai hivatalokban tett látogatások eredményeit összegzik a pápa számára, majd a római katolikus egyházfő egyesével fogadja a püspöki konferencia tagjait, amelynek végén az egész püspöki konferenciát együttesen is vendégül látja. Az esemény végén a pápa összefoglalja a látogatás eredményeit, ami a magyar püspökök esetében idén május 10-én lesz. Ennek során a pápa rávilágít a magyar püspököktől nyert tapasztalataira és az esetleges problémákra.

Az ad limina látogatás a püspökök zarándoklata is egyben, melynek során ellátogatnak a négy pápai, úgynevezett patriarchális bazilikába, a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilikába, a Szent Péter-bazilikába, a Szent János-bazilikába és a Santa Maria Maggiore-bazilikába. Ezeken a helyeken az egész püspöki konferencia közösen misézik, a prédikációt pedig mind a négy alkalommal más mondja. A szertartásokon általában a római magyarok nagy része is részt vesz - közölte.

Erdő Péter bíboros címtemplomában, a Szent Balbina-bazilikában is mutatnak majd be szentmisét a püspöki konferencia tagjai, ahol hivatalosan is találkoznak a római magyarok közösségével - tette hozzá.