A London pénzügyi központjában, a Cityben dolgozó brókereket vizsgálva azt találták, hogy nagyobb profitot értek el azokon a napokon, amikor tesztoszteronszintjük magas volt. A férfi nemi hormon valóban segíthet a koncentrálásban, de állandó magas szintje vakmerővé teheti a kereskedőket, figyelmeztetnek a Cambridge Egyetem kutatói.
A tanulmány alapján úgy tűnik, hogy a kortizol stresszhormon nem a bukással, inkább a bizonytalansággal köthető össze - írják a kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences internetes tudományos portálon.
"A tesztoszteron és a kortizol előkészíti a kereskedőket a kockázatvállalásra" - mondta John Coates, a vizsgálat vezetője. "Ugyanakkor, ha a tesztoszteron szintje elér egy pszichológiai határt, amint az egy pénzpiaci buborék alkalmával megeshet, ez átfordulhat egyfajta függőségbe, míg a kiemelkedően magas kortizolszint egy árzuhanás alkalmával kockázatkerülő magatartást eredményezhet."
A tanulmányban Coates kutatócsoportja a londoni City 17 alkuszának nyálát vizsgálta nyolc egymást követő üzleti napon át. A mintákat délelőtt 11 órakor és délután 4 órakor vették a napi kereskedés zömének elején és végén. A brókerek nyereségüket és veszteségüket is jelentették.
A tesztoszteronszint jellemzően magasabb volt azokon a napokon, amikor a kereskedők az átlagosnál nagyobb napi eredményt értek el - állapították a kutatók.
"Azokon a napokon, amikor a 11 órás tesztoszteron szint magasabb volt, a kereskedők a nap további részében nagyobb profitot és veszteséget értek el, mint alacsonyabb tesztoszteronnal kezdődő napokon" - írták a kutatók.
Coates csapata azt feltételezte, hogy a kortizolszint akkor lesz magasabb, amikor a kereskedők veszteséget könyvelnek el, ám a vizsgálat mást igazolt. A kortizol szintje pénzügyi bizonytalanság idején emelkedett meg a vizsgálatban résztvevő férfiaknál.
Néhány szakma képviselői extrém nyomás alatt dolgoznak, gyors döntésekre kényszerülnek, melynek következményei kihatnak rájuk és az egész pénzpiacra is. A tanulmány eredménye azt jelzi, hogy ezeket a döntéseket olyan érzelmi és hormonális tényezők is befolyásolhatják, melyeket eddig nem vizsgáltak részletesen.
Coates, aki maga is kereskedő volt egykor, úgy véli, hogy az eredmény magyarázhatja az ésszerű és az irracionális viselkedést is.
