Hantos Ádám szerint sajnos sok esetben alaptalanul támadják az orvosokat, főleg a bulvársajtóban. Szomorúnak tartja, hogy egy-egy eset kapcsán - általánosító jelleggel - az egész orvostársadalmat vádolják.
- Mennyiben lehetséges az esetek peren kívüli megoldása, erre milyen hajlandóság mutatkozik?
- A betegek vagy hozzátartozóik, de az egészségügyi intézmények is általában peren kívül szeretnék megoldani az ügyeket. Az, hogy az esetek több mint ötven százalékában erre nem kerül sor, arra vezethető vissza, hogy az intézmények olyan felelősségbiztosítással rendelkeznek, ahol a káresetenkénti kifizetési limit egy-egy kórház esetében ötmillió forintra, évente összesítve pedig ennek a tízszeresére korlátozott. Mivel a betegek követelése sok esetben meghaladja ezt az összeget, az ötmillió forint feletti részt a kórházaknak saját pénztárcából kellene megfizetni. Ismerve a kórházak anyagi helyzetét, ezt gyakran nem tudják vállalni - ecseteli a helyzetet Hantos Ádám.
- Egy megalapozatlan újsághír az orvos karrierjét negatívan befolyásolja, megbélyegzik, csorbul hírneve, a betegek elfordulhatnak tőle. Mit tehet az orvos, illetve mi a gyakorlati tapasztalata?
- Eddig nem találkoztam olyan esettel, amikor az orvos indított volna eljárást rágalmazás vagy jó hírnév megsértése miatt betegével vagy a médiával szemben. Pedig elvben erre volna lehetősége, az eljárás befejezéséig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ha bebizonyosodik a vétlenség, az orvos vagy a kórház a médiától helyreigazítást kérhet, de komolyabb összegű kártérítést is követelhet. Talán azért nem szoktak ezzel a lehetőséggel élni, mert ismét nyugodtan szeretnének dolgozni, elegük lett a meghurcolásból.
- Hallottunk olyan esetről, amikor az orvos elmulasztotta a tetanusz-védőoltást beadni egy kutyaharapás után. Az áldozat belehalt a mérgezésbe, s a biztosító több mint 3 milliót fizetett a családnak, egyértelmű orvosi mulasztással indokolva a kártérítés jogosságát. Egy sikertelen műtét azonban általában nem minősíthető így, mégis elegendő indok lehet a pereskedésre?
- Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni - és ezt a betegek gyakran elfelejtik -, hogy a legkisebb műtétnek is van kockázata. A szakma szabályainak mindenben megfelelő orvosi ellátás mellett is felléphet előre nem látható szövődmény, ezért a kockázatért viszont nem az orvos a felelős. Hozzáteszem, hogy ezekről a lehetséges kockázatokról a beteget a beavatkozás előtt minden esetben írásban tájékoztatni kell. Ha így történt a beavatkozás, a rendben végrehajtott műtét esetleges tragikus kimenetele nem róható fel az orvosnak.
- Az orvosi szakma mely területére jellemzőek leginkább az orvosi műhibák és perek?
- A legtöbb per a szülészet, nőgyógyászat, sebészet és fogászat területén indul. Orvosi hibák bármely orvosi szakmában előfordulhatnak, de az említett területeken jellemzően sok a fiatal, aktív korú páciens, akik jóval nehezebben viselik el, ha bármiféle egészségkárosodás alakul ki a beavatkozás után.
- Miként értékelhetők a diagnosztikai tévedések? Egy szülőpár éppen napjainkban vitt perre egy ilyen esetet és a bíróság nekik adott igazat.
- Teljesen érthető, hogy a páciensek nehezen fogadják el az ilyen tragédiákat. De azt tudni kell, hogy önmagában egy diagnosztikai tévedés még nem műhiba. Csak abban az esetben tekinthető annak, hogyha az orvos nem tett meg mindent, nem végzett el minden szükséges vizsgálatot annak érdekében, hogy helyes diagnózist állíthasson fel.
