Pilisszentkereszt mindössze kétezer lelkes község Pest megyében. A településhez tartozik a kedvelt kirándulóhely és síközpont, Dobogókő is. Különlegessége, hogy lakóinak 41 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallja magát, így ez Magyarország legszlovákabb helysége. A szlovák kisebbség még a Mária Terézia idején végrehajtott betelepítések során jelent meg a faluban, ahogy ez számos környékbeli község esetében is történt.

A lángok Brüsszelig érnek...

A szlovákok és a magyarok együttélése eddig zökkenőmentes volt, legalábbis Lendvai József polgármester szerint. Ugyanakkor a Szlovák Nemzeti Párt a kisebbségi jogok sárba tiprásáról beszél egy, a településen kirobbant botrány miatt. A Pilisszentkereszt központjában működő Szlovák Házat ugyanis a keddi képviselő-testületi döntés értelmében a község szélén álló iskolába helyezik át, azonban ez ellen az intézmény vezetősége tiltakozik. Demján Tamásné, a Szlovák Ház vezetője méltánytalannak nevezte a lépést, ahogy mondta, több mint tíz éve működött eredeti helyén, egyre élénkebb civil élettel.

Az SNS még a testületi döntés előtt megkongatta a vészharangot, és a két ország közti alapszerződés felrúgásáról beszélt. Ján Slota pártelnök szerint a pilisszentkereszti eset „a magyar sovinizmus nacionalista és diszkriminatív politikájának budapesti példáját” követi. Felhívta egyúttal a szlovák uniós képviselőket, hogy vegyék észre a jogtiprást és védjék meg az „utolsókat lélegző” magyarországi szlovák kisebbség maradék jogait.

A radikális pozsonyi kormánypárt kisebbségvédő kirohanása nehezen értelmezhető a szlovákiai magyar etnikummal kapcsolatos intézkedéseik tükrében. Emlékezetes, tavaly a Malina Hedvig-ügyben beszéltek magyar provokációról, majd a Benes-dekrétumok szentesítése során tettek hitet a magyarok kollektív bűnössége mellett. Ezt követte a soviniszta Andrej Hlinka, egykori rózsahegyi plébános nemzeti hőssé avatása, majd Slota terve a felvidéki, nem szlovák anyanyelvű tanárok vizsgáztatásáról, az érsekújvári magyargyalázó lőtéri incidens, végül pedig a közös határszakasz mentén felállítandó óriás keresztek abszurd ötlete.

A fenti esetekben az SNS mindig a közel 520.000-es felvidéki magyar közösség ellen foglalt állást, akár oktatásügyi, akár szimbolikus kérdésekről volt szó. Jelen helyzetben pedig Slotáék a teljes hazai szlovákság (17.000 fő) jogfosztottságát vizionálják a pilisszentkereszti történések miatt. Az általánosítás igazságtartalmával más precedens hiányában nem foglalkozunk, csak a mostani incidensre fókuszálunk. Valóban a szlovák kisebbség sérelmére döntött az önkormányzat a Szlovák Ház átköltöztetése mellett? Lendvai József polgármestert kérdeztük.

"Nem nyugodnak bele, hogy nem kerültek hatalmi pozícióba"

Polgármester úr, miért határozott úgy az önkormányzat, hogy az évek óta sikeresen működő Szlovák Házat átköltözteti más épületbe? Hogy áll jelenleg az ügy?

Csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Egy másfél évvel ezelőtt elindult folyamat húzódik meg a háttérben. A 2006-os önkormányzati választások után megalakult a német kisebbségi önkormányzat. Nos, nekünk törvényi kötelességünk helyet biztosítani az ő irodájuknak is. Első lépésként megpróbáltuk elhelyezni őket a Szlovák Házban, ahol a szlovák önkormányzat is működött. Itt azonban nem fogadták be őket, így új megoldást kellett keresnünk, ezért jött az iskola melletti szolgálati lakás. Itt egy 16 és egy 20 négyzetméteres szoba van, illetve konyha, fürdőszoba, vécé, és egy raktárhelyiség. Úgy gondoltuk, hogy egyenlő feltételeket kell biztosítanunk mindkét önkormányzatnak, ezért a költségvetésben pénzt különítettünk el a lakás felújítására. Ezzel a döntéssel tisztában volt a szlovák önkormányzat is, hiszen nyáron az ombudsman jelenlétében tárgyaltam erről velük. Fontos hozzátenni, hogy a Szlovák Ház önkormányzati tulajdon, ennek ellenére a 2006-os választásokig oda más civil szervezet nem tehette be a lábát.

Más közösségi ház nem állt rendelkezésre a településen?

2002 táján kaptunk a honvédségtől egy közösségi házat, amit most újítunk fel, már a kifestésen túl vagyunk. Ezt azonban pénzért kaphatták meg a civil szervezetek. Vagyis komoly egyenlőtlenség volt a településen: a nemzetiségi szervezetek mindent ingyen használhattak, míg a többi közösség nem mindent használhatott, és nem bérmentve. Ezért megnyitottuk a Közösségi Házat, minden szerveződés részére egyenlő feltételekkel. Egységes rendszert vezettünk be. Ezt követően a Szlovák Ház működési rendjét szabályoztuk: most már az önkormányzat, a kisebbségek és a civil szerveződések közösségi célra ingyen vehetik igénybe, egyéb célokra pedig egy tarifarendszer szerint. Tehát megszüntettük a kizárólagosságot.

Csorbultak ezáltal a szlovák önkormányzat lehetőségei?

Nem! Sőt, bővültek. A szlovák önkormányzat hivatali munkáját egy komfortos, nyugodt irodában végezheti ezentúl, és ugyanúgy folytathatja a Szlovák Házban kulturális, közösségi és hagyományőrző tevékenységét, teljesen ingyenesen.

Mit szól ahhoz, hogy egy kistelepülés belső konfliktusa nemzetközi visszhangot vált ki?

Nem számítottam rá, és nagyon rossz dolognak tartom. Bár kalkulálhattam volna ezzel, hiszen itt helyben is ilyen módszerekkel találkozom másfél éve. Voltak már olyan események, amelyekben szerepelt a kisebbségi önkormányzat, és azok szintén fel lettek nagyítva. Most is azt nyilatkozta Demján Tamásné, hogy valamennyi szervezetet utcára teszünk, majd leszaggatjuk a szlovák feliratokat, végül megszüntetjük az egész Szlovák Házat. Ez a riogatás már az iskolaigazgató-választás kapcsán előkerült, meg akkor is, amikor a nemzetiségi oktatásról végeztünk igényfelmérést. Abban az esetben azzal rémisztgették a lakosságot, hogy német oktatás jön majd, aztán bezárjuk az egész iskolát. Természetesen semmi ilyenre nem került sor.

Milyen a mindennapi együttélés? Vannak problémák a magyar-szlovák viszonyban?

Nincs ilyen probléma, két-három emberre le lehet szűkíteni az egész hangulatkeltést. Az egyik a volt polgármester, aki gyávának bizonyult újra megméretni magát. Jelenleg úgy próbálja beállítani a személyét, mintha még mindig ő lenne a polgármester. Ő egyébként megosztotta nemcsak Pilisszentkeresztet, hanem a magyarországi szlovákságot is. Nem nyugodnak bele, hogy nem kerültek hatalmi pozícióba, pénzforrás közelébe. A másik ilyen személyiség Demján Tamásné elnökasszony, aki nem tudja megemészteni, hogy elbukta velem szemben a polgármester-választást. Ilyen környezetben kellett nekem másfél évig dolgozni. Természetes volt számukra, hogyha nem az általuk elképzelt testületi döntés született, akkor szlovákellenes döntés született. Mi folyamatosan szlovákellenes önkormányzatként voltunk számon tartva, és ők döntötték el azt is, hogy ki a szlovák Pilisszentkereszten. Sérelmezik és megkérdőjelezik továbbá a másfél éve alakult német kisebbségi önkormányzat létjogosultságát is. Összességében azt mondhatom, hogy néhány megélhetési szlovák generálja csak a problémákat.