Magyar az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának soros elnöke

Olyan témákban kell közösen keresni a megoldást, mint a terrorizmus és a pénzmosás elleni harcnak az ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi titkot, és ezzel voltaképpen az ügyfeleket, az állampolgárokat érintő vonatkozásai.

Az 1985-ben diplomázott, nős, háromgyermekes jogász a világ egyik legnagyobbjaként ismert ügyvédi hálózathoz tartozó budapesti irodának, a Köves Clifford Chance-nak 1993-ban alapítója és több mint 13 éven át vezetője volt, és ma is fontos szereplője. Nemzetközi gazdasági jogászként dolgozott, Magyarországon számos új gazdasági eszköz kidolgozásában részt vett, majd főleg PPP-konstrukciókban, az állami és magántőke összefogásával működő projektekben vállalt szerepet. Az elmúlt években tevékenységének mind nagyobb részét szentelte a 31 ország ügyvédi kamaráit és több, megfigyelőként kapcsolódó európai ügyvédi szervezetet összefogó CCBE-nek. Miután két éven át a háromtagú elnökség egyik tagjaként dolgozott, jövőre rá hárul a legfőbb felelősség a brüsszeli központú szervezet munkájáért.

Magyarországon alkotmánybírósági határozat erősítette meg - emlékeztetett Köves Péter -, hogy az ügyvédi kamara nem egyszerűen szakmai szervezet, hanem köztestületként az igazságszolgáltatás rendszerében fontos helyet foglal el. Ahhoz, hogy az ügyvéd a hivatását megfelelő súllyal és függetlenséggel, megfelelő európai alapértékek képviseletében tölthesse be, szükség van arra, hogy a kamara tagja legyen, ez kötelező a hivatás gyakorlásához. Az európai országok többségében hasonló a helyzet, de létezik másfajta megoldás is - ám az ügyvédek által szem előtt tartandó alapértékek őrzésében mindenütt kiemelt szerepe van az ügyvédi kamaráknak, ezt az Európai Bíróság egyik állásfoglalása is tartalmazza.

Az ügyvédi működés kereteit minden országban törvények szabályozzák, de a betartandó etikai elveket általában az ügyvédi kamarák etikai szabályozása fejti ki részletesen, etikai és fegyelmi bizottságok révén érvényesítve a követelményeket. Európában az ügyvédkedés teljesen liberalizált, az EU-nak a szolgáltatásokról és a letelepedésről szóló irányelve értelmében az EU határain belül egy ügyvéd más országban is gyakorolhatja a hivatását, alkalmilag vagy állandóan. Megkötés, hogy három éven át foglalkozását csak anyanyelvén hirdetheti, ha például, mondta el Köves Péter, holnap Szlovákiába költözne, ott csak azt írhatná a névjegyére, kötelezően magyarul, hogy ügyvéd, egy nálunk tevékenykedő brit jogász névjegyén pedig a barrister szó szerepelne. Három év bizonyított helyi joggyakorlat után azonban már kérhető a felvétel a helyi kamarába, amivel ez a korlátozás megszűnik.

Köves Péter a hivatás tíz európai elve közül ma különösen időszerűnek tartja, hogy az ügyvéd nem kerülhet érdek-összeütközésbe (nem képviselhet ellentétes érdekű ügyfeleket), s hogy az ügyvédi titkot meg kell tartani. Hasonlóan fontos, hogy az ügyvéd saját megbízójával kapcsolatban is megőrizze függetlenségét: a szolgai szolgáltatás független jogi tanács helyett, mint azt az Enron vagy a Parmalat botrányai bizonyították, nemcsak súlyos gazdasági következményekkel járhat, de a jogállamot is veszélyezteti.

Az ügyvédi titok, és ezzel az állampolgári alapjogok védelme a mai világhelyzetben a CCBE állandó feladata, különös tekintettel a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelem keretében tervezett kormányközi intézkedésekre. Ezekről manapság a FATF - Financial Action Task Force - nevű kormányközi testület konzultál. A CCBE azt hangsúlyozza, hogy jelenleg sem az Egyesült Államokban, hanem Európában a legszigorúbbak a pénzmosás megakadályozására irányuló szabályok. A terrorizmus és a pénzmosás ellen erélyesen fel kell lépni, de az ügyvédi titkot veszélyeztető további szigorítás azt a kérdést vetné fel - mutatott rá Köves Péter -, hogy "mennyire váljon rendőrré az ügyvéd", mennyire köteles felismerni, hogy pl. pénzmosásról van szó, s ha felismeri, kell-e jelentenie, s ha igen, kinek. Vannak országok, ahol ezt a kamarának kell jelenteni - a kamara ítéli meg, valós dologról van-e szó, ha igen, továbbítja a rendőrségnek.
Ha valaki részt vesz pénzmosásban, azt a CCBE új elnöke szerint tudatosan teszi, ezért semmiféle védelem nem illeti meg. A kérdés másik oldala az, hogy a nemzetközi kamara alapvető értékként védelmezi az ügyvédi függetlenséget, az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmi kapcsolatot, amit nem szabad alap nélkül korlátozni, hiszen ez mind az ügyfelet, mind az ügyvédet befolyásolná - mutatott rá a CCBE 2008-ra megválasztott elnöke.

A megbízatás különben azt is jelenti, hogy Köves Péter elnökként az EU illetékeseivel esedékes jogformáló tárgyalásokon vesz részt (továbbra is a szakma működési elveiről), képviseli az európai ügyvédséget számos nemzetközi tanácskozásokon - és azt is, hogy a testület legfelsőbb szerve, a teljes ülés jövő májusában Budapesten tartja éves tanácskozását. Ebből az alkalomból az ügyvédség egy kevéssé ismert arculatát is megmutatja Köves Péter tervei szerint: Budapesten megrendezik a műgyűjtő ügyvédek művészeti kiállítását.