A csütörtöki tanácskozáson a program keretében 2006-ban és 2007-ben végzett kutatások zárójelentéseit összegzik.
Mint mondta, elsősorban olyan témák kerültek a programba, amelyek több kormányzati intézmény működését érintik. A projektek kiválasztásakor a klasszikus stratégiai célok mellett fontos szempont volt az interdiszciplinaritás.
Beszámolt arról is, hogy megjelent a 2006-2007-es kutatási jelentéseket tartalmazó kötet, a jelentések szövegét az érdeklődők péntektől az Akadémia honlapján is elolvashatják.
Ferge Zsuzsa szociológus a szegénységben élők helyzetéről tartott előadásában arról szólt: a szegények jövedelmének lassú, évente mintegy 4 százalékos emelkedését figyelték meg, ennek ellenére a mélyszegénység többi összetevőjében nincs egyértelmű javulás.
Úgy fogalmazott: ha a az ember nem "derékon felül, hanem az alatt" nézi az országot, nem a szinten maradás, hanem a romlás jeleit tapasztalja.
A tanulmány főbb megállapításai között említette, hogy a szegény népességen belül jelentősen, 24 százalékról 32 százalékra emelkedett a romák aránya, s nőtt a sokgyerekes családok száma is.
A szociológus drámainak nevezte, hogy a szegények körében nőtt azoknak az aránya, akik az általános iskola nyolc osztályát sem végzik el. Mint mondta, az elmúlt években a területi egyenlőtlenségek is nőttek, folytatódott a szegénység "falura vándorlása", s az országoshoz képest kissé romlott a szegénységben élők foglalkoztatási helyzete.
Ferge Zsuzsa figyelmeztetett arra: a reáljövedelmek ez évi csökkenése és a várható további áremelkedések miatt át kell gondolni, milyen erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a szegények helyzete ne romoljon tovább.
Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója Magyarország 2020 perspektívájában című előadásában hangsúlyozta: ahhoz, hogy meghatározzák, milyen irányba haladjon az ország a következő öt évben, konszenzusra van szükség egyebek mellett a jóléti állam szerkezetét, a mezőgazdaság és a falu jövőjét, és a bevándorlás-politikát illetően.
Bartholy Judit klímakutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezető egyetemi tanára a Magyarország térségére jellemző éghajlatváltozási forgatókönyveket vázolta előadásában.
Mint mondta, a Kárpát-medence hőmérséklete egyértelműen melegedő tendenciát mutat, és Magyarországon is komoly gazdasági következményei lesznek az elkövetkező évtizedekben a globális klímaváltozásnak.
Tájékoztatása szerint a legpesszimistább jövőképet felvázoló forgatókönyv szerint a legintenzívebb melegedés Magyarországon nyáron várható, amikor akár 4,5,-5,1 Celsius-fokkal is emelkedhet a hőmérséklet.
Kitért arra, hogy Magyarországon a legpesszimistább elképzelés szerint a nyári időszakban jelentős mértékben, 25-30 százalékkal kevesebb csapadék várható, télen viszont körülbelül ugyanennyivel több csapadékra számítanak. Bartholy Judit kiemelte, hogy e folyamatok alapvetően befolyásolják a régió mezőgazdaságát.
A kutatások említett ütemére a Miniszterelnöki Hivatal 225 millió forint támogatást nyújtott, ebből 180 millió forintot társadalomtudományi, 45 milliót pedig természettudományi kutatásokra különített el.
