Mint Kate Bush, a múzeum művészeti igazgatója elmondta, csak ezzel az "X" besorolással engedhették meg maguknak, hogy minden tabut mellőzve merészen bemutassák a szexualitás és a művészet 25 évszázados időutazását a legnagyobb alkotók látásmódján keresztül. Így nem kell tekintettel lenni a serdületlenek érzékenységére, csupán annyi tilalmat szabtak, hogy a műtárgyak nem sugallhatnak erőszakot és pedofíliát.
A közel 250 erotikus mű között a látogatók felfedezhetnek római márványszobrokat, pompeji falfestményeket, és olyan ókori görög használati tárgyakat, amelyeken nyomot hagyott az érzékiség. Nem hiányoznak a klasszikus "szexuálpedagógiai művek", mint az indiai Káma-szútra, vagy az olyan kínai selyemfestmények, japán fametszetek és arab kéziratok, amelyek a nemi aktus technikáját emelik művészi szintre. A reneszánsz kor testi felszabadulása mellett fellebben a fátyol arról is, hogy a fények angol festője, Joseph M. Turner, vagy a francia szobrászóriás, Auguste Rodin vázlatfüzeteiket erotikus rajzokkal töltötték meg. A tárlat különösen gazdag kínálatot ad a XX. századból: Pablo Picasso, Egon Schiele, Gustav Klimt festményei éppúgy megtalálhatók, mint Jeff Koons szobrai, Andy Warhol és Nan Goldin "botrányos" filmjei, vagy Robert Mapplethorpe homoszexuális és szadomazo fotói, miközben a látogatók hangfelvételen élvezhetik Sade márki és Vlagyimir Nabokov szövegeit.
A bemutatott művek túlnyomó többségére jellemző, hogy a maguk korában betiltották, vagy megpróbálták őket "illedelmessé" tenni. A kiállítás kedvéért kinyílt a British Museum "Secretuma" és a nápolyi múzeum "Gabinetto segretója", amelyekben - szigorú hatósági felügyelet mellett - a túlságosan merész tárgyakat őrizték. Így került elő az az 50 centiméter magas, gipszből készült fügefalevél, amelyet Michelangelo Dávidjának intim testrészére helyeztek, amikor a prűd Viktória királynő Firenzébe látogatott.
Martin Kemp, a kiállítás egyik biztosa szerint a szexualitás az emberiség egyik alaptémája, és az különbözteti meg a pornográfiától, hogy ez utóbbi "egydimenziós", és nem tárja fel az emberi kapcsolatokat.
