Magyarország feloldotta az ukrán EU-csatlakozást fékező vétóját

Az uniós tagállamok megállapodtak arról, hogy továbblépnek Ukrajna európai integrációjának ügyében, miután Budapest feloldotta a folyamatot hátráltató vétóját. Ezzel a hatból már négy csatlakozási tárgyalási klaszter megnyitása válik lehetővé.

A döntés hátterében a magyar kisebbség anyanyelvi oktatásával és nyelvhasználatával kapcsolatos, évek óta húzódó vita áll. Budapest korábban az ukrán oktatási és nyelvtörvények miatt akadályozta a csatlakozási tárgyalások előrehaladását, arra hivatkozva, hogy a szabályozás korlátozza a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználati lehetőségeit.

A megállapodás egyúttal a két ország közötti politikai kapcsolatok rendezésének is utat nyithat. Diplomáciai források szerint a magyar és az ukrán fél egy Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter közötti találkozó megszervezésén dolgozik, amelyre az e heti brüsszeli uniós csúcstalálkozó alkalmával kerülhet sor. A találkozó időpontját azonban még nem tűzték ki, és hivatalosan sem erősítették meg.

Magyar Péter a múlt hétvégén egy médiainterjúban maga is felvetette az ukrán elnökkel való egyeztetés lehetőségét.

Megállapodás a kisebbségi jogokról

A magyar vétó feloldásának egyik fontos előzménye az ukrán kisebbségvédelmi szabályozás módosítása volt. Az új rendelkezések különleges jogállást biztosítanak azoknak az iskoláknak, amelyekben a tanulók több mint fele olyan kisebbségi nyelven tanul, amely az Európai Unióban hivatalos nyelvnek számít.

Azok az intézmények, amelyek a törvény hatálybalépésekor megfeleltek a feltételeknek, akkor is megtarthatják ezt a státuszt, ha a kisebbségi nyelven tanulók aránya később csökken, feltéve, hogy eléri a 20 százalékot.

A szabályozás emellett bővíti a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét az iskolai tevékenységek és kommunikáció során, valamint garanciákat vezet be az anyanyelvi oktatás megőrzésére iskolák átszervezése vagy bezárása esetén. Az érintett kisebbségi nyelveken tanuló diákok a külső vizsgákon is kérhetik a feladatok lefordítását, a nyelvi és irodalmi vizsgák kivételével.

Az ukrán államnyelv továbbra is az ukrán marad, vagyis a módosítások nem számolják fel az ukrán nyelv oktatásban betöltött szerepét. A változtatások a 2023-ban bevezetett reformokra épülnek, és az uniós hivatalos nyelveket beszélő kisebbségek védelmét erősítik. Az orosz nyelv nem tartozik az új garanciák hatálya alá.

Anita Orbán magyar külügyminiszter és ukrán kollégája, Andrij Szibiha hétfőn Luxemburgban egyeztetett. Az ukrán külügyminiszter a tárgyalásokat követően arról beszélt, hogy a két fél megállapodott a következő lépésekben, és előrelépés történt a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésében.

Hosszú út vezet még az uniós tagságig

A tárgyalási klaszterek megnyitása fontos állomás Ukrajna csatlakozási folyamatában, de önmagában nem jelenti a tagság közelségét vagy automatikus elnyerését. Kijevnek továbbra is számos reformot kell végrehajtania, és a tárgyalási fejezetcsoportok lezárásához valamennyi tagállam egyetértésére szükség van. Így a továbbiakban is előfordulhat, hogy egyes országok akadályozzák az előrelépést.

A csatlakozási tárgyalások egyik várhatóan legvitatottabb területe a mezőgazdaság lesz. Ukrajna jelentős agrárágazata miatt több tagállam attól tart, hogy az ország integrációja nyomást gyakorolhat az uniós gazdákra, a támogatási rendszerre és a közös piaci versenyre.

A mostani megállapodás mindenesetre előrelépést jelent a Budapest és Kijev közötti vitában. A magyar kormány számára a kisebbségi jogok védelme továbbra is meghatározó kérdés, miközben a vétó feloldásával megnyílt az út az ukrán csatlakozási tárgyalások folytatása előtt, és a két ország vezetőjének személyes egyeztetése is napirendre kerülhet.