A nyugdíjak alakulása: komor jelen, fényes jövő?

Magyarországon a nominális átlagnyugdíj 2012 óta 131%-kal emelkedett, ezt az első pillantásra kedvezőnek tűnő adatot azonban jelentősen árnyalja az infláció: az árak ugyanis időközben 77%-kal nőttek. Így a reálnyugdíjak ténylegesen 33%-kal emelkedtek, miközben a reálkeresetek 92%-kal bővültek. Ez a különbség a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezetett. Jól mutatja ezt, hogy az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában a 2012-es 73%-ról 50%-ra csökkent 13 év alatt.

Átlagos nominális és reálnyugdíjak Magyarországon, 2012–2025 (2012 = 100%)

Forrás: KSH – keresetek, nyugdíjak

A relatív elszegényedés különösen az idősebb nyugdíjasokat érinti súlyosan. Az átlagnyugdíj növekedése mögött részben demográfiai állománycsere húzódik meg: nő azoknak a frissen nyugdíjba vonulóknak az aránya, akik a mai bérekhez igazodó, magasabb kezdőnyugdíjat kapnak, ami felfelé húzza az átlagot. Ezzel párhuzamosan azonban a régóta nyugdíjban lévők relatív helyzete évről évre tovább romlik – még a nyugdíjasokon belül is.

A leszakadás egyik fő oka a svájci indexálás megszüntetése. A jelenlegi, inflációkövető rendszer ugyan megőrzi a nyugdíjak reálértékét, de nem biztosítja, hogy azok emelkedése kövesse a bérek növekedési ütemét. Korábban valamelyest enyhítette a problémát, hogy 3,5%-os GDP-növekedés felett nyugdíjprémiumot fizettek, ám ez az összeg nem épült be az alapnyugdíjba.

A fokozódó lecsúszás nyomán új támogatási formák is megjelentek – jellemzően az aktuális választási ciklusokhoz igazodva. A 13. havi nyugdíj 2021-es részleges, majd 2022-es teljes visszaépítése önmagában 8,3%-os emelkedést jelentett, ugyanakkor ez az összeg sem épült be az alapnyugdíjba. Hasonlóképpen az idei 14. havi nyugdíj egyhetes részletének kifizetése is egyszeri támogatásnak tekinthető, amely hozzávetőleg 1,8%-os emelésnek felel meg.

Az új kormány sávos nyugdíjemelési terve – valamint a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése – érdemben növelhetné a legszegényebb nyugdíjasok jövedelmét. Ugyanakkor az intézkedések komoly terhet rónának az egyébként is nehéz helyzetben lévő költségvetésre. Számításaink szerint a program éves szinten 110 milliárd forintos (nettó 90 milliárd forintos[1]) többletkiadást jelentene. Emellett továbbra sem oldaná meg az inflációs indexálásból fakadó relatív elszegényedés problémáját.

Jelentős hatással lehet a nyugdíjasok jövedelmére a tervezett SZÉP-kártya-juttatás is, amely a nyugdíj összegétől függően évente 100–200 ezer forintos támogatást jelentene. A program becsült költségvetési költsége éves szinten 330 milliárd forint (nettó 260 milliárd forint[2]) lehet, ugyanakkor ez a juttatás sem épülne be a nyugdíjak rendszerébe.

A hazai átlagnyugdíjak ugyan közeledtek az uniós átlaghoz, de a felzárkózás üteme mérsékelt maradt. 2012-ben a magyar átlagnyugdíj 330 euró volt az uniós 1045 eurós átlaggal szemben, ami 31%-os arányt jelentett. 2025-re a hazai átlagnyugdíj 80%-kal, 594 euróra emelkedett, miközben az uniós átlag is jelentősen, mintegy 52%-kal nőtt, elérve az 1588 eurót. Így a magyar nyugdíjak az uniós átlag 37%-ára zárkóztak fel.

A régiós országok azonban ennél jóval gyorsabban közelítettek az uniós szinthez. Míg Magyarország 6 százalékpontos javulást ért el, addig a kelet-közép-európai országok átlagosan 13 százalékponttal csökkentették lemaradásukat. Ennek következtében Magyarország 2012-höz képest három helyet csúszott vissza a rangsorban, és jelenleg a negyedik legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik az Európai Unióban.

Átlagos havi öregségi nyugdíjak alakulása az uniós országokban, 2012 és 2025 (euró)

Forrás: Eurostat – nyugdíjban részesülők száma, nyugdíjkiadások; nemzeti statisztikai hivatalok

[1] A költségvetési bevételek (pl. többlet-áfabevételek) levonása után.
[2] A költségvetési bevételek levonása után.