Irán sakkban tartatja a világot: a Hormuzi-szoros évekre átírhatja a világgazdaságot

Az iráni–amerikai konfliktus egyik legfontosabb tanulsága lehet, hogy Teherán tartós befolyást szerzett a világ egyik legkritikusabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros felett. Elemzők szerint Irán bebizonyította: viszonylag kevés rakétával és drónnal is képes megbénítani a globális olajkereskedelem kulcsfontosságú csomópontját, és ezt a képességét egy esetleges washingtoni megállapodás sem venné el tőle.

A világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-ellátásának mintegy ötöde halad át a szoroson, ezért a térségben kialakult bizonytalanság komoly hatással van a világgazdaságra. A konfliktus már most történelmi léptékű energiapiaci sokkot okozott, amely nemcsak az üzemanyagárakat érinti, hanem más iparágakat is, például a műtrágya-, alumínium- vagy légi közlekedési szektort.

Irán új „energetikai fegyvere”

Gregory Brew, az Eurasia Group elemzője szerint Irán megmutatta, hogy képes lezárni a szorost még intenzív amerikai és izraeli támadások mellett is. A szakértő úgy fogalmazott: ez Teherán „új nukleáris opciója”, amely hosszú távon is meghatározhatja a térség geopolitikai helyzetét.

Irán közben intézményesíteni is próbálja a szoros feletti ellenőrzést. Nemrég létrehozták a Persian Gulf Strait Authority nevű szervezetet, amely a hajóforgalom ellenőrzéséért és az áthaladási díjak kezeléséért felel. Az Egyesült Államok szankciókkal reagált, és megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy megállapodást kössenek Teheránnal a biztonságos áthaladás érdekében.

Ennek ellenére több olajkereskedő és hajózási vállalat is kénytelen volt egyezséget kötni Iránnal, hogy fenntartható maradjon az energiaszállítás. Elemzők szerint egy tankerhajóra kivetett, akár 2 millió dolláros tranzitdíj hordónként körülbelül 1 dollárral emelheti az olaj árát, de a geopolitikai kockázat ennél jóval nagyobb hatású lehet.

Tartósan magasabb olajárak jöhetnek

A Rystad Energy elemzői szerint a jövőben 10–20 dolláros geopolitikai felár épülhet be az olajárakba. Jorge Leon, a cég geopolitikai elemzője úgy véli: az év eleji, 60 dollár körüli olajárakhoz még 2027-ben sem tér vissza a piac.

A Perzsa-öböl államai ezért alternatív exportútvonalakat keresnek. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek már részben csővezetékeken keresztül kerülik meg a Hormuzi-szorost, de más országok – például Katar, Kuvait vagy Bahrein – számára ez jóval nehezebb és költségesebb feladat.

A szakértők szerint a konfliktus újabb lökést adhat az energiaforrások diverzifikációjának, valamint a megújuló energia és az elektromos technológiák fejlesztésének. Ugyanakkor a Közel-Kelet még hosszú ideig meghatározó marad a világ energiaellátásában, így Irán befolyása a globális gazdaságra is tartós maradhat.