„Üzenet az Opus Deinek”: miért hívta meg a pápa a kritikus újságírót?

A 2024-ben megjelent Opus című könyvben az újságíró évtizedeken át tartó visszaélések rendszerét írja le. Állítása szerint a szervezet egy kiterjedt hálózatot működtetett, amelyben gyermekek toborzása, pszichológiai kontroll, sőt emberkereskedelem is felmerült. A szervezet ezeket a vádakat határozottan visszautasítja, és hangsúlyozza: működése vallási és erkölcsi alapokon nyugszik.

Gore kutatása eredetileg egy pénzügyi nyomozásból indult: a spanyol Banco Popular 2017-es összeomlását vizsgálva jutott el az Opus Dei-hez. Állítása szerint a bankot évtizedeken át a szervezet befolyása alatt álló vezetők irányították, és pénzügyi forrásként használták nemzetközi terjeszkedésükhöz. A szervezet ezt is tagadja.

A könyv részletesen bemutatja az Opus Dei belső működését is. Gore szerint a legelkötelezettebb tagok – az úgynevezett numeráriusok – szigorúan szabályozott, aszketikus életet élnek, amelyben a fizikai önsanyargatás és a teljes alárendeltség is jelen van.

Különösen súlyos állítások vonatkoznak a női tagokra, akik közül sokakat – állítása szerint – kiszolgáltatott helyzetből toboroztak, majd elszigeteltek és munkájuk teljes jövedelmétől megfosztottak.

Egyes országokban, például Argentina, már ügyészségi vizsgálatok is indultak a szervezet ellen.

Az újságíró a katolikus egyház felelősségét is hangsúlyozza. Szerinte az Opus Dei különleges státusza – amelyet többek között II. János Pál biztosított – lehetővé tette, hogy a szervezet a hagyományos ellenőrzési mechanizmusokon kívül működjön. Ez a „személyi prelátus” státusz gyakorlatilag közvetlenül a pápának rendeli alá a szervezetet.

A márciusi vatikáni találkozón Gore egy részletes dokumentumcsomagot adott át a pápának. Elmondása szerint a beszélgetés a vártnál hosszabb volt, és Leo pápa több éles kérdést is feltett. A találkozót ráadásul nyilvánossá tették, ami az újságíró szerint tudatos üzenet: az egyház vezetése nem kívánja figyelmen kívül hagyni a vádakat.

Gore úgy véli, a következő lépés egy független, átfogó vizsgálat lehetne, amely minden visszaélési állítást feltár. Hangsúlyozza: az Opus Dei befolyása nem csupán vallási, hanem politikai és gazdasági szinten is jelentős, különösen az Egyesült Államokban.

A történet így messze túlmutat egy egyházi belügyön. A kérdés az, hogy a Vatikán hajlandó-e szembenézni a vádakkal – és ha igen, milyen mélyreható változások következhetnek.