Belföld
Súlyos nemzetközi aggályok a magyar választások demokratikussága miatt
Budapesten járt az Európai Parlament Közgyűlés (PACE) többpárti megfigyelői delegációja március 30–31-én, a közelgő, április 12-i parlamenti választások előtt.
A küldöttség széles körű egyeztetéseket folytatott állami szervekkel, választási hatóságokkal, politikai pártokkal, civil szervezetekkel, médiaképviselőkkel és diplomatákkal.
Nemcsak a győzelem, hanem a rendszer minősége a kérdés
A delegáció összegzése szerint a választások tétje túlmutat azon, ki szerzi meg a legtöbb szavazatot: az is kérdés, hogy a demokratikus verseny valóban nyitott, pluralista és tisztességes maradt-e. Bár a választási folyamat technikai előkészítését összességében megfelelőnek találták, számos megszólaló aggasztó jelenségekre hívta fel a figyelmet.
Ezek között szerepel az állam és a kormánypárt közötti határ elmosódása, az állami erőforrások pártpolitikai célú felhasználása, valamint az információs tér torzulása. Többen említették az erőteljes propagandát, az intézmények feletti politikai kontrollt, illetve a független civil szervezetekkel szembeni ellenséges légkört.
A delegáció vezetője, Pablo Hispán úgy fogalmazott: „Elkerülhetetlen a kérdés: Magyarország továbbra is versengő demokrácia, vagy egy párt által uralt állam?” Hangsúlyozta, hogy a választóknak félelemkeltés, lejárató kampányok és egyenlőtlen szabályok nélkül kell dönteniük az ország jövőjéről.
Propaganda, egyenlőtlenségek és bizalmi kérdések
A megfigyelők különösen aggasztónak tartják az agresszív és megtévesztő kampányüzeneteket, köztük az Ukrajna- és EU-ellenes narratívákat, valamint a „háború vagy béke” leegyszerűsítő szembeállítást. Szerintük ezek nem a tájékozott választói döntést segítik, hanem az ellenfelek megbélyegzését szolgálják.
Szintén visszatérő problémaként merült fel a választási környezet integritása: a hosszan fennálló veszélyhelyzet, a jogorvoslati mechanizmusok gyengeségei, az állami adatok és intézmények politikai célú felhasználása, valamint a szavazatvásárlás és a választók megfélemlítésének vádjai. Kérdések merültek fel a választási vitákban eljáró igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is.
A médiahelyzet kapcsán a delegáció megállapította, hogy a politikai szereplők megjelenése nem kiegyensúlyozott, és sok választó csak korlátozottan fér hozzá független, sokszínű információkhoz.
Külföldi szavazatok és átláthatóság
Kiemelt figyelmet kapott a külföldön leadott szavazatok kérdése is. A delegáció szerint problémát jelent, hogy a határon túli magyar állampolgárok eltérő eljárások szerint voksolhatnak, ami az egyenlő választójog elvét is érintheti. Emellett aggályok merültek fel a szavazatok kezelésének és ellenőrzésének átláthatóságával kapcsolatban.
Szűkülő tér a független hangok számára
A jelentés kitér arra is, hogy a független újságírás és civil kontroll mozgástere szűkül. A delegáció hangsúlyozta: a demokratikus bizalom nem tartható fenn, ha az újságírókat és civil szervezeteket nem partnerként, hanem ellenfélként kezelik.
A Parlamenti Közgyűlés (PACE) leszögezte: nem pártok között foglal állást, hanem a demokratikus normák érvényesülését vizsgálja. Egy hiteles választás nem csupán a szavazás napján dől el, hanem azon is múlik, hogy a kampány tisztességes-e, a feltételek egyenlők-e, a szavazatok kezelése átlátható-e, és biztosított-e a médiapluralizmus. Ezek alapján értékelik majd a magyarországi választásokat az április 12-i voksolás során.
A Parlamenti Közgyűlés (PACE) – a Statútumban még Tanácskozó Közgyűlés néven szereplő – a 47 tagország által delegált tagokból álló intézmény. Funkcióját tekintve alapvetően tanácskozó testület, amely megvitatja az alapszabály értelmében hatáskörébe tartozó kérdéseket, majd állásfoglalásait ajánlás formájában a Miniszteri Bizottság elé terjeszti.