Röntgen: itt tart mesterséges intelligencia – az orvosok sem látják a különbséget

A jelenség komoly kockázatokat vet fel az egészségügyben, a jogi eljárásokban és a kiberbiztonság területén is.

A „deepfake” technológiával előállított képek első pillantásra teljesen hitelesnek tűnnek, ám valójában mesterségesen generált vagy módosított felvételek. A kutatás vezetője,

Mickael Tordjman szerint ezek a képek még a legképzettebb szakembereket is képesek megtéveszteni – még akkor is, ha tudják, hogy hamisítványok is szerepelnek a vizsgált mintában.

Nehéz felismerni a hamisítványokat

A vizsgálatban 17 radiológus vett részt hat országból, akik összesen 264 röntgenképet elemeztek. Az eredmények meglepőek: amikor nem tudták, hogy mesterséges képek is szerepelnek a mintában, csupán 41 százalékuk ismerte fel a hamis felvételeket. Amikor erre külön felhívták a figyelmüket, az arány 75 százalékra emelkedett.

A mesterséges intelligencia sem teljesített sokkal jobban. Több fejlett modell – köztük a GPT-4o, a GPT-5, a Gemini 2.5 Pro és a Llama 4 Maverick – 57 és 85 százalék közötti pontossággal különböztette meg a valódi és generált képeket. Érdekesség, hogy még az a modell sem volt hibátlan, amely a deepfake képeket létrehozta.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a szakmai tapasztalat nem jelent egyértelmű előnyt: a több évtizedes gyakorlattal rendelkező radiológusok sem teljesítettek jobban, mint kevésbé tapasztalt kollégáik.

Súlyos kockázatok és szükséges védelem

A deepfake röntgenképek nemcsak technológiai érdekességet jelentenek, hanem komoly veszélyeket is hordoznak.

Hamis felvételek például jogi eljárásokban is felhasználhatók lehetnek, vagy akár kórházi rendszerekbe is bekerülhetnek, befolyásolva a diagnózisokat.

A kutatók szerint a mesterséges képek gyakran „túl tökéletesek”: a csontok túl simák, a gerinc természetellenesen egyenes, a tüdő szimmetrikusabb a valóságosnál, a törések pedig szokatlanul tiszták és szabályosak. Ezek a jelek segíthetnek a felismerésben, de nem minden esetben egyértelműek.

A szakemberek ezért új védelmi megoldásokat sürgetnek, például láthatatlan digitális vízjelek és kriptográfiai aláírások bevezetését, amelyek igazolhatják a felvételek eredetiségét.

A jövőben a helyzet tovább bonyolódhat: a kutatók szerint a következő lépés a háromdimenziós, mesterségesen generált CT- és MRI-felvételek megjelenése lehet. Ezért már most kulcsfontosságú a szakemberek képzése és a felismerést segítő eszközök fejlesztése, hogy az egészségügy megőrizhesse a diagnosztika megbízhatóságát.