Hatalmas felfedezés: szúnyog-DNS árulhatja el, mikor jelent meg az ember Ázsiában

A szúnyogokat legtöbben egyszerűen idegesítő vérszívóként tartják számon, pedig ezek az apró rovarok kulcsszerepet játszhatnak az emberiség történetének feltárásában. Egy friss kutatás szerint a szúnyogok DNS-e segíthet pontosabban meghatározni, mikor jelentek meg az első emberek Délkelet-Ázsiában.

Régebb óta itt vannak, mint mi

A szúnyogok jóval az ember előtt léteztek, eredetileg nem az emberi vérre „specializálódtak”. A tudósok most azt vizsgálták, mikor és miért alakult ki bennük az emberi vér iránti vonzalom – és ez a kérdés váratlanul az emberi evolúció egyik nagy rejtélyéhez vezetett. A kutatók genetikai vizsgálatokkal elemezték több délkelet-ázsiai szúnyogfaj DNS-ét. Az eredmények szerint egyes fajok – köztük maláriát terjesztő szúnyogok – valamikor 2,9 és 1,6 millió évvel ezelőtt kezdtek el kifejezetten emberi vért fogyasztani. Ez azért fontos, mert a kutatók szerint ez az alkalmazkodás csak akkor történhetett meg, ha az adott térségben már jelentős számban jelen voltak az emberelődök, például a Homo erectus.

Egy ősi rejtély nyomában

A tudomány régóta kutatja, vajon mikor jutottak el az első emberek Délkelet-Ázsiába: egyes becslések szerint 1,8 millió, mások szerint inkább 1,3 millió évvel ezelőtt. A fosszíliák azonban ritkák, különösen a trópusi területeken, ahol a maradványok gyorsan lebomlanak. Éppen ezért jelent áttörést, hogy most nem csak csontokból vagy ősi DNS-ből, hanem egy teljesen más forrásból – szúnyogokból – próbálják rekonstruálni a múltat.

A vizsgált térség, az úgynevezett Sundaland (ide tartozik például Jáva, Szumátra és Borneó), egykor sűrű esőerdőkkel borított terület volt – ideális élőhely a szúnyogok számára. Később azonban az éghajlat változni kezdett: hűvösebb és szárazabb időszakok váltották egymást, ami erdők és füves területek mozaikját hozta létre. Ez megkönnyíthette az ősemberek vándorlását – és ezzel együtt új „táplálékforrást” kínált a szúnyogoknak.

A kutatók szerint a szúnyogoknak ekkor kellett dönteniük: maradnak a majmoknál, vagy alkalmazkodnak az emberekhez.

Nem minden szúnyog csíp embert

Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden szúnyog az emberre vadászik, a több mint 3500 ismert faj közül csak kevés részesíti előnyben az emberi vért. Egyes délkelet-ázsiai fajok viszont kifejezetten „emberközpontúvá” váltak. A kutatók éppen ezt az evolúciós váltást térképezték fel 38 szúnyog genetikai elemzésével.

Nem ez az első eset, hogy élősködők segítenek feltárni az emberi múltat. Korábbi kutatások például a tetvek genetikai vizsgálatával mutatták ki, hogyan vándoroltak az emberek az amerikai kontinensen.

A szakértők szerint az ilyen külső bizonyítékok kulcsfontosságúak lehetnek ott, ahol a hagyományos régészeti leletek hiányoznak. A kutatók a jövőben azt is vizsgálni szeretnék, hogyan fejlődtek a szúnyogok érzékszervei – például azok a gének, amelyek segítenek felismerni az emberi „illatot”.

A cél: még pontosabban megérteni, hogyan alakult ki a kapcsolat ember és szúnyog között – és ezzel együtt közelebb jutni saját múltunkhoz is.