Tudomány
67 800 éves kéznyom Indonéziában – ez lehet a világ legrégebbi műalkotása
Alapjaiban írhatja át az emberi művészet történetét egy Indonéziában talált barlangrajz: egy különös, „karomszerű” kéznyomot legalább 67 800 évesnek datáltak, ezzel ez lett a Föld eddig ismert legrégebbi sziklarajza.
A felfedezés a Sulawesi sziget délkeleti részén, mészkőbarlangok falán került elő. A nemzetközi kutatócsoport – ausztrál és indonéz intézmények részvételével – korszerű uránizotópos kormeghatározással vizsgálta a rajzot borító ásványrétegeket. Ennek köszönhetően pontosan meg tudták állapítani, mikor készülhetett az alkotás.
Több tízezer évvel korábbra tolódik a művészet kezdete
A most azonosított kéznyom legalább 15 000 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó barlangrajz ugyanebből a térségből. A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy Sulawesi szigete az egyik legrégebbi és leghosszabb ideig fennálló művészeti központ lehetett: a barlangban akár 35 000 éven át folyt alkotótevékenység.
A rajz különlegessége, hogy nem egyszerű kézlenyomat: a későbbiekben szándékosan módosították, az ujjak kontúrját elvékonyították, így az egész forma karomszerűvé vált. A jelentése egyelőre nem ismert, de a kutatók szerint összefügghet azzal a korai hitvilággal, amelyben az ember és az állat közötti határ elmosódott.
Kulcs az ausztrál őslakosok eredetéhez
A felfedezés nemcsak a művészet, hanem az emberi vándorlás történetében is fontos. A szakemberek úgy vélik, hogy a rajz készítői annak a népességnek a tagjai voltak, amely később eljutott Ausztráliába.
Ez megerősíti azt az elméletet, miszerint az első emberek már legalább 65 000 éve jelen voltak az egykori Sahul kontinensen, amely Ausztráliát, Új-Guineát és Tasmániát foglalta magában.
A lelet egyben a „északi útvonal” elméletét is támogatja: eszerint az ősi emberek Sulawesi és a környező szigetek érintésével jutottak el Új-Guineába, majd onnan Ausztráliába.
Új kutatások kezdődhetnek
A tudósok szerint a felfedezés csak a kezdet: Indonézia szigetei kulcsfontosságúak lehetnek az emberi történelem korai szakaszának megértésében. A jövőben további feltárások segíthetnek pontosabban rekonstruálni, hogyan terjedt el az emberiség Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában.
A 67 800 éves kéznyom így nemcsak egy ősi alkotás, hanem egyben időkapu is: bepillantást enged az emberi kreativitás és vándorlás legkorábbi fejezeteibe.
Kép: Max Aubert
Forrás: sciencedaily.com