Irán visszavágna, ha Trump lép – veszélyben az energiaellátás és a világgazdaság

Vasárnap Irán egyértelművé tette: ha az Egyesült Államok valóban megtámadja az ország elektromos hálózatát, akkor válaszul a Perzsa-öböl menti államok energia- és vízellátó rendszereit veszi célba. A fenyegetés komoly eszkalációt jelent a már három hete tartó háborúban. A helyzet súlyosságát növeli, hogy az ilyen „szemet szemért” jellegű támadások immár civil infrastruktúrát is érintenének. Ez nemcsak regionális káoszhoz vezethet, hétfőn komoly gazdasági sokkot is okozhat.

Közben Izraelben légiriadók szóltak vasárnap hajnalban, miután iráni rakéták csapódtak be a déli Arad és Dimona térségében, több tucat sérültet hagyva maguk után. Az izraeli hadsereg később bejelentette: válaszul csapásokat mér Teheránra.

Donald Trump szombat este közösségi oldalán drámai hangvételű üzenetet tett közzé. A tét óriási: a Hormuzi-szoroson halad át a világ olaj- és cseppfolyósított gázszállításának mintegy ötöde. Irán jelezte, hogy a szoros ugyan nyitva áll, de nem mindenki előtt: az „ellenséges” országokhoz köthető hajók számára nem garantálják az áthaladást. A valóságban a forgalom gyakorlatilag megbénult: bár néhány – például indiai vagy pakisztáni – hajó külön egyeztetéssel áthaladhatott, a legtöbb tanker kivár. Az iráni Forradalmi Gárda még tovább ment: közölték, hogy ha az iráni erőműveket támadás éri, a Hormuzi-szorost teljesen lezárják, és addig nem nyitják meg újra, amíg a károkat helyre nem állítják.

A konfliktus eddig több mint 2000 halálos áldozatot követelt, az energiapiacok már most is remegnek. Az olaj ára pénteken közel négyéves csúcsra emelkedett, az európai gázárak pedig egy hét alatt 35 százalékkal  megugrottak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Irán már nagy hatótávolságú, 4000 kilométeres rakétákat is bevetett, amelyek egy amerikai–brit katonai bázist céloztak az Indiai-óceánon. Egy másik csapás Izrael egyik nukleáris létesítménye közelében ért földet.

A konfliktus ráadásul több fronton zajlik: Izrael és a libanoni Hezbollah között is fokozódnak az összecsapások, miközben a térség egyre inkább egy szélesebb háború felé sodródik. A pápa is megszólalt, „az egész emberiség számára botrányosnak” nevezve a háború okozta szenvedést.

Közben az amerikai közvélemény is megosztott: egy friss felmérés szerint a lakosság 59 százaléka ellenzi az Irán elleni katonai fellépést – ami politikailag is komoly kockázatot jelent Trump számára a közelgő választások előtt.