A britek zöld utat adtak az amerikai csapásoknak Irán ellen

Jelentős fordulat történt a közel-keleti konfliktusban: az Egyesült Királyság engedélyezte, hogy az Egyesült Államok brit katonai bázisokat használjon iráni célpontok elleni csapásokhoz – elsősorban a Hormuzi-szorost fenyegető támadások megállítására. A döntés különösen azért figyelemre méltó, mert London korábban csak  „védelmi” műveletekhez adta meg ezt a lehetőséget. Most azonban kibővítették az engedélyt: az amerikai erők már olyan iráni létesítményeket is támadhatnak, amelyek a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát veszélyeztetik.

Nem teljes irányváltás, de egyértelmű szigorítás

A brit kormány hangsúlyozza: továbbra sem vesz részt közvetlen támadó műveletekben, és nem akar mélyebben belekeveredni a háborúba. A cél változatlanul az, hogy megvédjék a brit érdekeket, szövetségeseiket és a nemzetközi hajózást. Ennek ellenére sokak szerint ez már egyértelmű elmozdulás a korábbi, óvatosabb állásponthoz képest.

A döntés időzítése nem véletlen: Donald Trump az elmúlt napokban élesen bírálta a NATO-tagokat, „gyávának” nevezve őket, amiért nem tesznek többet a Hormuzi-szoros megnyitásáért. A mostani brit lépést Washington részleges győzelemként értékelheti, még ha nem is teljesít minden amerikai elvárást.

Teherán keményen reagált: az iráni külügy szerint a brit bázisok használatának engedélyezése egyenértékű a konfliktusba való belépéssel. Ez tovább növeli az eszkaláció veszélyét a térségben.

Miért kulcsfontosságú a Hormuzi-szoros?

A világ olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka ezen a szűk tengeri útvonalon halad át. Az elmúlt hetek támadásai miatt csökkent a hajóforgalom, több tízezer tengerész rekedt a térségben. A bizonytalanság azonnal megjelent az árakban is: a kőolaj ára 100 dollár fölé ugrott, jelenleg 109 dollár körül mozog, ami globális energiaválságot vetít előre.

Egyre több a katonai mozgás

A helyzetet tovább élezi, hogy az Egyesült Államok több ezer katonát vezényel a Közel-Keletre, miközben a NATO egyes egységeit már kivonták Irakból biztonsági okokból. A brit döntés tehát nemcsak katonai, hanem geopolitikai szempontból is új szintre emeli a konfliktust – és egyre inkább az a kérdés, meddig lehet még elkerülni a szélesebb háborút.