Egyéb

Trump rászólt Izraelre: ne támadják újra az iráni energia-infrastruktúrát

Egyre durvább az energiaháború: csapások, drágulás és diplomáciai feszültség. Trump most üzent Izraelnek, de vajon késő?

Egyre súlyosabb fordulatot vesz a közel-keleti konfliktus: az energiaipari létesítmények elleni kölcsönös támadások nemcsak a régiót rázzák meg, hanem világszinten is felborítják az árakat és a gazdasági kilátásokat.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump csütörtökön arra kérte Izraelt, hogy ne ismételje meg az iráni földgáz-infrastruktúra elleni csapásokat. A figyelmeztetés akkor érkezett, amikor az olaj- és gázárak meredeken emelkedni kezdtek a konfliktus eszkalációja miatt.

Energiacsapások indították be a láncreakciót

A feszültség azután robbant be igazán, hogy Izrael támadást indított Irán egyik legfontosabb gázmezője ellen. Válaszul Irán Katar kulcsfontosságú ipari központját, a Ras Laffan várost vette célba – ez a létesítmény a világ cseppfolyósított földgáz-termelésének mintegy ötödét kezeli. A támadás súlyos károkat okozott, amelyek helyreállítása akár éveket is igénybe vehet. Más stratégiai pontok sem úszták meg: Szaúd-Arábia egyik fő kikötőjét is találat érte, miközben Irán továbbra is képes jelentős csapásokat mérni az energetikai infrastruktúrára.

A kialakult helyzet politikai szempontból is érzékeny az amerikai elnök számára, hiszen az üzemanyagárak emelkedése közvetlenül érinti saját választói bázisát is.  Trump szerint az Egyesült Államok nem kapott előzetes tájékoztatást az izraeli támadásról, ami komoly koordinációs problémákra utal a szövetségesek között.

Nem jönnek új amerikai csapatok

Bár korábban felmerült, hogy az Egyesült Államok több ezer katonát küldhet a térségbe, Trump most egyértelműen cáfolta ezt: „Nem küldök csapatokat sehová.” Ez a kijelentés jól mutatja, hogy Washington egyelőre igyekszik elkerülni a közvetlen katonai eszkalációt, mert a konfliktus egyre szélesebb körben hat.

A háború közel három hete tart, és egyre nő a globális „olajsokk” veszélye. Az árak már most kilőttek:

  • az olaj ára egy ponton közel 10%-ot ugrott
  • az európai gázárak több mint 15%-kal emelkedtek egy nap alatt
  • a háború kezdete óta a gázárak több mint 60%-kal nőttek

A piacok is reagáltak: ázsiai és európai tőzsdék estek, a befektetők pedig újra kamatemelésekkel számolnak az infláció miatt. A katari energiavállalat vezetője szerint az iráni támadások az ország LNG-exportkapacitásának egyhatodát kiiktatták – ez évente mintegy 20 milliárd dolláros kiesést jelent. A károk helyreállítása 3–5 évig is eltarthat, ami hosszú távon is szűkítheti a globális kínálatot.

Az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei – köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Japán – közös nyilatkozatban jelezték, hogy készek hozzájárulni a Hormuzi-szoros biztonságának fenntartásához. Konkrét lépések azonban egyelőre nincsenek, és több ország – például Németország – csak a harcok lezárása után vállalna aktív szerepet.

A konfliktus egyik legnagyobb kérdése, hogy az Egyesült Államok és Izrael valójában ugyanazt akarja-e elérni.

Kép: Wikimedia Commons

Forrás: Reuters

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.