Belföld
Panyi Szabolcs: felháborodtak a NAV-nál, amiért behúzták őket az ukrán pénzszállítós ügybe
Az ukrán pénzszállító ügye valójában egy magyar titkosszolgálati művelet volt Zelenszkij provokálására - írta meg legújabb hírlevelében Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. A cél az volt, hogy az ukránok fegyvert használjanak, de mivel a pénzszállítók teljesen fegyvertelenek voltak, kapkodva tértek át a "B-tervre", amiben a NAV-ot presszionálták, hogy pénzmosás gyanújával indítsanak eljárást.
Mint ismeretes, március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) lekapcsolta az ukrán állami tulajdonú Oscsadbank bankjának két pénzszállító furgonját, miközben azok egy bécsi–kijevi menetrendszerű fuvar keretében haladtak át Magyarországon. A hatóság hét banki alkalmazottat is elfogott és előállított, és kb. összesen 82 millió dollár értékű készpénzt – dollár és eurót – és aranyat foglalt le. A kormánypropaganda gyorsan elkezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális, „háborús maffiához” kötődik, és Ukrajna nyugati finanszírozásával függ össze.
Friss információkat tudott meg a művelet hátteréről Panyi Szabolcs, a VSquare hírlevél szerzője, oknyomozó újságíró. Mint írta, négy, a műveletről részleteket ismerő forrás elmondása szerint az egész művelet egy politikailag motivált magyar titkosszolgálati akció volt.
„A cél: egy újabb konfliktus kiprovokálása Ukrajnával, hogy azt az április 12-i választások előtt propagandafegyverként lehessen bevetni.”
A műveletet Farkas Örs polgári titkosszolgálatok felügyeletéért felelős államtitkár tartotta kézbe, aki a titkosszolgálatokat és a kormánypropagandát is felügyelő Rogán Antal egyik kulcsembere és államtitkára a Miniszterelnöki Kabinetirodán.
„A névleges jogalapot — inkább ürügyet, mint valódi indokot — a titkosszolgálatok bevonására az Oscsadbank pénzszállító csapatát vezető egykori SZBU-tiszt szolgáltatta, aki miatt eredetileg egy kémelhárítási vizsgálat indult. A magyar titkosszolgálatok legalább 2026 januárja elejétől figyelték a bank pénzszállítóinak rendszeres útjait Bécs és Ukrajna között. A titkosszolgálati megfigyelés egy részét külföldön végezték: a magyar szolgálatok például azonosították, melyik bécsi szállodában szállnak meg az ukrán pénzszállítók, és feltérképezték az Ausztrián átvezető útvonalaikat.
Miután az ukránok szokásait és mozgásmintázatait megismerték, az eredeti — „A-terv” — elképzelés az volt, hogy amennyiben fegyvereket találnak az ukránoknál, akkor ebből majd egy terrorizmusra vagy illegális fegyvercsempészetre utaló narratívát tudnak felépíteni az Orbán-kormány hatóságai és propagandaorgánumai. Ezért bízták a TEK-re a rajtaütést, amelyet Farkas államtitkár személyesen felügyelt a TEK vezetési pontjáról, a polgári titkosszolgálatok képviselőinek jelenlétében.” – részletezte Panyi.
De az A-terv nem vált be. A rajtaütésnél kiderült, hogy az ukránok minden szempontból — az irataik, a pénzmozgatás, a teljes tevékenységük — teljesen tiszták, minden legális. Az ukrán sofőrök és biztonsági kísérők még fegyvert sem hordtak maguknál.
„Több, a művelettel ismerős forrás szerint ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a razziának, az azt követő előállításnak, az ügyvéd nélküli kihallgatásoknak és az ukrán kísérők kiutasításának semmiféle valódi jogi alapja nem volt. Ezért kapkodva kidolgozták a „B-tervet”.
A NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén nyisson vizsgálatot, hogy a már megtörtént eseményeket jogi köntösbe öltöztessék. A lépés nagyon komoly felháborodást váltott ki a NAV-on belül, mivel még a hatóság saját pénzmosás-ellenes részlegét sem vonták be kezdetben a folyamatba” – írta Panyi.
A kapkodást és a politikai motivációt többek között az is alátámasztja, hogy a „háborús maffiáról” szóló narratíva ellenére a katonai titkosszolgálatot (KNBSZ) még csak nem is tájékoztatták a műveletről, a Honvédelmi Minisztériumot pedig csak azután értesítették, hogy a TEK a rajtaütés során rájött: nincsenek kéznél olyan járművei, amelyekkel el tudná szállítani a lefoglalt ukrán furgonokat és azok rakományát. Ezért végül katonai szállítóeszközöket kellett kérniük a helyzet megoldásához.
A kormányzati narratíva szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pénzszállítók lekapcsolása miatti dühében tett vitatható kijelentéseket — alig néhány órával a razzia után —, amelyeket Orbán Viktor személye elleni fenyegetésként lehetett értelmezni. Panyi kitért arra, hogy ezt hiteles forrásból nem sikerült megerősíttetnie, ugyanakkor a provokáció mégis sikerrel járt, hiszen bele tudták hergelni az ukrán elnököt egy olyan kijelentésbe, amely komoly ajándéknak bizonyult a Fidesz-kampány számára.
Az ukrán Oscsadbank jogi képviselője feljelentést tett a magyar ügyészségen hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt.