Tudomány
Ősi csillag nyomaira bukkantak a kutatók az univerzum peremén
Rendkívül ritka, az univerzum korai korszakából származó csillagot fedeztek fel a csillagászok, amely új betekintést adhat az első csillagok életébe és pusztulásába. A kutatók szerint az ilyen objektumok „kozmikus régészeti leletek”, amelyek megőrzik a világegyetem legkorábbi kémiai folyamatait.
A PicII-503 jelű csillagot a Pictor II nevű törpegalaxisban azonosították, mintegy 150 ezer fényévre a Földtől. A megfigyelésekhez a chilei Víctor M. Blanco teleszkópra szerelt Dark Energy Camera műszert használták. A csillag különlegessége, hogy vastartalma rendkívül alacsony: mindössze negyvenezered része a Napénak, ami az eddig ismert egyik legősibb objektummá teszi.
A szakemberek szerint a felfedezés „a lehetőségek határát súrolja”, hiszen az ilyen típusú csillagok rendkívül ritkák, különösen a Tejútrendszeren kívül.
Kozmikus időkapszula az első csillagokról
A PicII-503 az úgynevezett második generációs, vagyis POP II csillagok közé tartozik. Ezek az objektumok már olyan anyagból jöttek létre, amelyet az első csillagok – az úgynevezett POP III csillagok – szupernóva-robbanásai dúsítottak nehezebb elemekkel.
Az első csillagok szinte kizárólag hidrogénből és héliumból álltak, és életük végén robbanások során hozták létre az első nehezebb elemeket, például a szenet és a vasat. Ezek az anyagok később beépültek az újabb csillagokba, így a POP II csillagok valóságos időkapszulaként őrzik az univerzum kémiai fejlődésének nyomait.
A most felfedezett csillag azonban nemcsak alacsony vastartalmával tűnik ki, hanem azzal is, hogy rendkívül magas a széntartalma: a szén és a vas aránya több mint 1500-szorosa a Napban mérhető értéknek. Ez a különleges „kémiai ujjlenyomat” összekapcsolja a Tejútrendszer külső régióiban található hasonlóan ősi csillagokkal.
Új bizonyíték az első szupernóvák működésére
A kutatók szerint a szokatlan elemarány arra utalhat, hogy az első csillagok robbanásai viszonylag alacsony energiájúak voltak. Ebben az esetben a könnyebb elemek – például a szén – szétszóródtak az űrben, míg a nehezebb elemek, mint a vas, visszahullottak a robbanás maradványaiba.
A felfedezés különösen azért jelentős, mert a PicII-503 az első megerősített ilyen csillag egy halvány törpegalaxisban. Ez közvetlen bizonyítékot ad arra, hogyan zajlott az első elemek keletkezése egy primitív galaxisban.
A kutatás eredményeit a Nature Astronomy folyóiratban publikálták. A tudósok szerint az ehhez hasonló felfedezések segíthetnek jobban megérteni, hogyan alakult ki az univerzum ma ismert kémiai összetétele – és hogyan születtek meg az első csillagok nyomán a későbbi kozmikus struktúrák.
Forrás: Space.com