A bizonytalanság nő, az alapítások eltűnnek – ezért nem fordul a cégtrend

A vállalkozói döntések környezete ismét feszültebbé vált. Az energiapiac körüli bizonytalanság újra erősödik, a közel-keleti konfliktusok az olajárakon keresztül az inflációs kockázatokat növelik, miközben a világgazdasági kereslet kilátásai sem egyértelműek. A geopolitikai feszültségek, az árfolyamkockázat és a választási évhez kapcsolódó gazdaságpolitikai bizonytalanság együtt olyan környezetet teremtenek, amelyben a vállalkozói döntések természetes reakciója a kivárás.

A kormány már az üzemanyagárak alakulására is reagált, amikor döntés született az árstop újbóli bevezetéséről és a jövedéki adó csökkentéséről a benzin és a dízel esetében, ami jól jelzi, hogy az energiaárak kérdése ismét gazdaságpolitikai súlyú tényezővé vált.

A megszűnések nem emelkednek, a cégtrend stabilizálódik

Ebben a helyzetben akár a cégtrend stabilizálódásáról is beszélhetnénk, legalábbis, ha a megszűnések és a cégbírósági eljárások száma alapján ítélünk. Az OPTEN adatai szerint 2026 első két hónapjában több mint 5,6 ezer vállalkozás szűnt meg, ami valamivel alacsonyabb a tavalyi időszaknál, és az új cégbírósági eljárások száma is közel 10 százalékkal csökkent éves összevetésben.

A vállalati szektor tehát nem omlik össze, sőt a korábbi évek tisztulási hulláma után a megszűnések száma inkább mérséklődik. A cégszám ugyanakkor tovább csökkent: február végére a társas vállalkozások száma mintegy 2,1 ezerrel lett alacsonyabb az év eleji szinthez képest, így továbbra is félmillió alatt maradt.

A valódi fék: az új vállalkozások hiánya

A felszín alatti folyamat azonban egészen mást mutat. A vállalkozói aktivitás motorja, az új alapítások száma látványosan gyenge. Az év első két hónapjában nagyjából 3,5 ezer új társas vállalkozás indult, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb értéke. A cégtrend alakulását így nem a kilépések gyorsulása, hanem az új belépők hiánya határozza meg.

Az ágazati adatok is egyértelműen mutatják a folyamatot. Például az építőiparban és az ingatlanügyletek területén az új vállalkozások száma érdemben elmarad a tavalyi szinttől. A cégbírósági eljárások továbbra is a kereskedelemben és az építőiparban koncentrálódnak a legnagyobb számban. A februári számok így nem válságot mutatnak, hanem óvatosságot. A vállalkozások nem tűnnek el tömegesen a piacról, de új cégek sem születnek.

És mi várható a jövőben?

A 2022-es energiaválság idején a mintázat hasonló volt: a bizonytalanság nem azonnal a megszűnések számában jelent meg, hanem elsősorban az új alapítások visszaesésében. A megszűnések 2023-ban látott magas számai inkább a korábbi covid-időszakból felhalmozódott hatásokat tükrözték. Az energiaárak emelkedését a vállalkozások részben be tudták építeni áraikba, a moratóriumok megszűnését viszont már nem lehetett kezelni. A vállalkozók ilyenkor nem tömegesen zárnak be, hanem kivárnak, és ez a kivárás jelenik meg először a cégtrend számaiban.

„A cégtrendben a megszűnések mindig a korábbi gazdasági döntések következményei, az alapítások viszont már a jövőbe vetett bizalmat tükrözik. A mostani adatok azt mutatják, hogy a vállalati szektor stabilizálódik, de az új vállalkozások megjelenése továbbra is visszafogott. Amíg a gazdasági környezetben erős a bizonytalanság, addig az alapítási kedv sem fog érdemben élénkülni” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) februári értéke országosan 12,01 % volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Csongrád-Csanád, Tolna és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.