Életmód
Európa gyorsabban melegszik: 3 °C-os felmelegedésre kell készülnünk
Európa az éghajlatváltozás egyik leggyorsabban melegedő térsége: a kontinens hőmérséklete az elmúlt évtizedekben közel kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag. A legfrissebb tudományos jelentések szerint a folyamat ráadásul gyorsul, így a következő évtizedekben a kontinensnek komoly éghajlati és gazdasági következményekkel kell szembenéznie.
A mérések alapján a globális átlaghőmérséklet 2025-ben már 1,4 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Európában azonban ennél jóval nagyobb a növekedés: itt már 2,4 fokos az emelkedés. A különbség részben abból adódik, hogy a szárazföld gyorsabban melegszik, mint az óceánok, ugyanakkor az európai tengerek is gyorsabban melegednek a világátlagnál.
Egyre gyakoribb hőhullámok és szélsőséges időjárás
A felmelegedés hatásai már most is jól érzékelhetők. Az elmúlt években Európában szinte minden nyáron jelentkeztek súlyos hőhullámok. 2025-ben Nyugat-Európa városaiban több mint 24 ezer halálesetet hoztak összefüggésbe közvetlenül a hőséggel, míg a 2022-es nyári hőhullámok idején Európa-szerte 60–70 ezer ember halt meg a rendkívüli meleg következtében. A kutatások szerint ezeknek az eseteknek a jelentős része az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül nem történt volna meg.
A szélsőségek nemcsak a hőmérsékletben jelennek meg. Az elmúlt években egyre gyakoribbak az intenzív csapadékesemények és árvizek is. A 2024-es valenciai árvíz és a 2021-es közép-európai áradások több száz ember életét követelték. Eközben a száraz időszakok is erősödnek: a 2022-es rekordaszály után például a kiszáradt talaj kevésbé tudta elnyelni a csapadékot, ami tovább növelte az árvízveszélyt.
A klímaváltozás gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak. A szélsőséges időjárási eseményekhez kapcsolódó éves károk az 1980-as évekhez képest már többszörösükre nőttek. A mezőgazdaság jelenleg évente mintegy 28 milliárd euró veszteséget szenved el a klímaváltozás miatt, ami a következő évtizedekben akár 40 milliárd euróra is emelkedhet.
A felmelegedés üteme is gyorsul
Egy friss tanulmány szerint a globális felmelegedés üteme is felgyorsult. A kutatók a természetes éghajlati ingadozásokat – például az El Niño jelenséget, a vulkánkitöréseket vagy a naptevékenység ciklusait – kiszűrve vizsgálták a hőmérsékleti adatokat. Az eredmények alapján 98 százalékos bizonyossággal kimutatható, hogy a felmelegedés az utóbbi évtizedben gyorsabbá vált.
Míg 1970 és 2014 között a globális hőmérséklet átlagosan évtizedenként körülbelül 0,2 fokkal nőtt, az elmúlt tíz évben ez már 0,34–0,42 fokra emelkedett. A tudományos becslések szerint a Föld az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 fokos felmelegedést már akár 2026 és 2029 között elérheti.
A modellek szerint Európában a század közepére akár 3,3 fokos átlagos melegedés is bekövetkezhet, és a jelenlegi kibocsátási pálya mellett a század végére extrém, közel 7 fokos felmelegedés sem kizárt. A kutatók szerint a kontinensnek már most fel kell készülnie legalább 3 Celsius-fokos felmelegedés hatásaira.
A klímakockázatok ráadásul nem egyenletesen oszlanak meg. Dél-Európa és Közép-Európa – köztük Magyarország – különösen kitett a hőségnek és az aszálynak, míg más térségekben az árvizek jelentenek nagyobb veszélyt. A tudósok szerint a következő évtizedek kulcskérdése az lesz, hogy a társadalmak mennyire tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó éghajlati körülményekhez.
Forrás: Másfélfok nyomán