Trump költségvágásai most ütnek vissza: válságban az amerikai kormányzati felkészültség

Egy évvel később azonban egyre több kritika éri a döntéseket. Jelenlegi és volt amerikai tisztviselők szerint a leépítések több kulcsfontosságú területen is rontották a kormány felkészültségét – a terrorkockázatok figyelésétől a kibervédelemig, az amerikai állampolgárok külföldi kimenekítéséig. A vita különösen felerősödött azóta, hogy az Egyesült Államok és Irán között fegyveres konfliktus robbant ki, amely gyorsan regionális háborúvá szélesedett a Közel-Keleten.

Egyes republikánus politikusok is túlzónak tartják a megszorításokat. Brian Fitzpatrick pennsylvaniai képviselő szerint a reform

„túl agresszív, túl gyors és túl korai volt. A törvényhozóknak meg kell vizsgálniuk, hogy a leépítések nem okoztak-e károkat a nemzetbiztonság területén.

Nehezebb válságkezelés és evakuálás

A külügyminisztérium működését is érintették az elbocsátások. A tárca ugyan létrehozott egy éjjel-nappal működő válságstábot a Közel-Keleten tartózkodó amerikai állampolgárok segítésére, de a kezdeti kommunikáció sokak szerint zavaros volt. Az egyik segélyvonal például napokig azt üzente a hívóknak, hogy ne számítsanak kormányzati evakuációra.

Az első charterjárat, amely amerikai állampolgárokat szállított haza a térségből, csak öt nappal a harcok kezdete után indult. Azóta több tucat járatot szerveztek, és több ezer embert evakuáltak.

A külügyminisztérium tagadja, hogy a tavalyi leépítések hatással lettek volna a műveletekre. A diplomaták szakszervezete viszont azt állítja: a tárca rengeteg tapasztalt szakembert veszített el, köztük olyanokat is, akik a térség nyelveit és válságkezelési folyamatokat jól ismerték.

Gyengülő belföldi felkészültség

A megszorítások a belbiztonsági felkészültség körül is vitát váltottak ki. A kritikus infrastruktúrát védő kiberbiztonsági szervezeteknél csökkent a személyzet és az erőforrások száma, ami iparági szereplők szerint lassította az információcserét az iráni hackertámadásokkal kapcsolatos fenyegetésekről.

Hasonló problémákról számoltak be a katasztrófavédelmi ügynökségnél (FEMA) is, ahol több tapasztalt vezető távozott. Egyes tisztviselők szerint emiatt az ügynökség idejének jelentős részét már nem a felkészülésre, hanem adminisztratív problémák és személyzeti hiány kezelésére fordítja.

Közben az FBI-nál is vitát váltott ki, hogy

a háború előtt néhány nappal elbocsátottak több ügynököt abból az egységből, amely az iráni hírszerzési fenyegetéseket figyelte.

A kritikusok szerint a megszorítások egy másik, kevésbé látványos területet is érintettek: az amerikai „puha hatalmat”. A Voice of America nemzetközi rádió és televíziós hálózat működését jelentősen visszavágták, ami dolgozók szerint rontotta az Egyesült Államok képességét arra, hogy Iránban és más zárt társadalmakban információt juttasson el a lakossághoz.

„Volt egy hatékony eszközünk az információs háborúban – most pedig gyakorlatilag eltűnt” – mondta egy veterán munkatárs. „Ezt nem lehet egyik napról a másikra újraindítani.”