Rakéták Tel-Aviv felett, csapások Teheránban – eszkalálódik a közel-keleti háború

Izrael közlése szerint az elmúlt egy hét során végrehajtott támadások jelentős károkat okoztak az iráni rakétaindító rendszerekben és a légvédelemben. A műveletek célja az iráni katonai kapacitások meggyengítése.

Közben az Egyesült Államok is erősíti részvételét: az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth szerint Washington támadásai „hamarosan drámai mértékben fokozódnak”.

Teherán válaszul újabb rakéta- és dróntámadásokat indított Izrael ellen. Az izraeli hadsereg péntek reggel közölte, hogy több rakétát észleltek Iránból, amelyek az ország területe felé tartottak. A légvédelmi rendszerek működésbe léptek, és robbanásokat lehetett hallani Tel Aviv felett.

Regionális konfliktussá válik

Irán nemcsak Izraelt, hanem több, amerikai bázisokat befogadó közel-keleti országot is célba vett. A megtorló csapások érintették többek között Bahrain, Kuwait, az United Arab Emirates és Qatar területét. Katarban például az iráni támadások a nagy északi gázmező létesítményeit érték, ami miatt az ország ideiglenesen leállította a cseppfolyósított földgáz termelését.

A konfliktus a tengeri szállítást is veszélyezteti. A dán hajózási óriás, Maersk bejelentette, hogy a fokozódó biztonsági kockázatok miatt ideiglenesen felfüggeszti több kulcsfontosságú tengeri útvonal működését a Perzsa-öböl térségében.

A Hormuzi-szoros kulcskérdéssé válik

Teherán azt állítja, hogy ellenőrzése alá vonta a stratégiai jelentőségű Strait of Hormuz térségét, amelyen keresztül a világ kőolajkereskedelmének mintegy ötöde halad át. Irán figyelmeztetett: támadást indíthat az amerikai zászló alatt közlekedő hajók ellen, ha azok áthaladnak a szoroson.

A helyzet az energiapolitikában is azonnali reakciókat váltott ki. South Korea például hatmillió hordó nyersolaj megvásárlásáról állapodott meg az Egyesült Arab Emírségekkel, hogy stabilizálja a gyorsan emelkedő üzemanyagárakat.

Politikai bizonytalanság Iránban

Közben Iránban belpolitikai egyeztetések is zajlanak: a vezetői tanács tárgyalásokat folytat arról, hogyan hívják össze a Assembly of Experts ülését, amely az ország új legfelsőbb vallási vezetőjének kiválasztásáról dönthet. Az izraeli–amerikai légicsapások a hét elején súlyos károkat okoztak a testület egyik fő épületében a szent városban, Qom.

A konfliktus már Európában is érezteti hatását. A londoni rendőrség négy férfit tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Irán javára kémkedtek a zsidó közösség ellen.

Elemzők szerint a közel-keleti háború gyorsan regionális, sőt globális válsággá válhat, különösen akkor, ha a tengeri kereskedelem és az energiaszállítás tartósan akadályozottá válik a Hormuzi-szoros környékén.